Párizsban hétfőre virradóra mintegy ezerfős tömeg ünnepelte az EU-alkotmány francia részről történő elutasítását. Az MTI közlése szerint a tüntetők nagy része fiatal volt, akik ugyan Európa-barátnak vallották magukat, de elmondásuk alapján az alkotmány nem azt az Európát testesíti meg, amelyet ők szeretnének. Jacques Chirac francia elnök televíziós beszédében közölte, tudomásul veszi a nép szuverén döntését. Nicolas Sarkozy, a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának elnöke – akit sokan Franciaország leendő elnökének tekintenek – mély és gyors változásokra szólította fel Chiracot. Az alkotmányt elutasító szocialista kisebbség mellett jobboldali vezetők, közöttük a radikális Jean-Marie Le Pen is lemondásra szólították fel a köztársasági elnököt.
Az alkotmány ratifikálásának következő állomása Hollandia, ahol – a felmérések szerint – az európai szerződés támogatottságának aránya még a franciánál is kisebb. A hollandok olyasmiről szavaznak szerdán, ami „gyakorlatilag már nincs” – véli a De Telegraaf. Csak remélni lehet, hogy a holland választók a francia elutasítás ellenére is elmennek szavazni. Tegnapi nyilatkozatában eddigi legerősebb utalását tette Tony Blair brit miniszterelnök arra, hogy kormánya esetleg mégsem bocsátja népszavazásra az uniós alkotmányt a francia kudarc után.
A franciák megtagadták saját szüleményüket – a protekcionista iparpolitikát, a mezőgazdasági szubvencionizmust és a gaulle-ista Amerika-ellenességet – és az egész média, a Brüsszel-barát politikusok és a szakadatlan propaganda ellenére leszavazták azt az euroelitet, amely fél évszázadon át kormányozta őket – írta tegnapi számában a Daily Telegraph. A
Times szerint „a franciák döntését úgy kell tekinteni, mint utolsó szöget ennek az ellenszenves tervezetnek a koporsójába”. Dánia, Svédország, Finnország, Írország és Portugália is állást foglalt tegnap az európai alkotmány ratifikálási folyamatának változatlan folytatása mellett.

Szentkirályi Alexandra: Budapest vezetése politikai terrorizmust követ el