Gyurcsány szerint nem csak a francia belpolitikai csatározásokon vérzett el az EU alkotmánya. Szerinte négy oka volt az elutasításnak. Az 50-es években kialakult Európa-eszmény már nem elegendő, nem sikerült megértetni, hogy a szervezet adminisztrációja nem egyenlő a politikusokkal és az uniót alkotó nemzetekkel, az EU a versenyképesség és a szociális Európa összeegyeztetésének kínjával küszködik, valamint csalódás és bizonytalanság uralkodott el a bővítéssel kapcsolatban. A miniszterelnök arra kért minden magyar politikust, hogy a francia nemre ne a kevesebb Európa válaszát adja, hanem azt, hogyan lehetne folytatni az Európa Ház építését.
Vastagh Pál (MSZP) emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a parlament az EU országai közül másodikként mondott igent az alkotmányra, viszont tiszteletben kell tartani a franciák döntését. Ugyanakkor úgy vélte: át kell gondolni, hogy „a népszavazás valóban alkalmas eszköz-e arra, hogy közvetítse a társadalom többségének akaratát”. Kuncze Gábor szerint világosnak kell lennie, hogy „az egységesülő Európának nincs alternatívája”. Herényi Károly (MDF) szerint valóban nehezebb lesz most a helyzetünk, mert megrekedt az európai gondolat. Feltette a kérdést: vajon fel vagyunk-e készülve a következményekre, hiszen például a döntés befolyásolhatja az euró árfolyamát is. Vannak-e forrásaink ennek kivédésére? Remélem, hogy igen – tette hozzá.
A jelenlegi francia politikát utasították el a szavazók az európai alkotmányról szóló népszavazáson – vélte tegnap Németh Zsolt. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke sajtótájékoztatón közölte, rendkívül fontos arra törekedni Magyarországon is, hogy a pártpolitika és az uniós ügyek minél jobban szétváljanak, és európai kérdésekben szélesebb egyetértés legyen a politikai erők között. Kovács László, az Európai Bizottság magyar tagja szerint „Franciaországban nemet mondtak a kormányra és kicsit a köztársasági elnökre”. Egy televíziós műsorban elmondta, szerinte a bukáshoz az uniós bővítés során kialakult egyes problémák is hozzájárultak. A külügyminiszter pedig az MTI-nek azt mondta, az európai alkotmányos szerződés franciaországi elutasítása az EU egyfajta befelé fordulását jelentheti, ami ellentétes a magyar érdekekkel.
Lassuló bővítés. A francia nem elsősorban az Európai Unió bővítési folyamatára gyakorol negatív hatást – vélte Kiss J. László, a Teleki László Intézet főigazgató- helyettese. A lassuló bővítésnek a belépésre váró országok mellett Magyarország is kárát látja a térség egyik legérdekeltebb országaként. A hazánk érdekében álló bővítési folyamat helyett az uniót várhatóan egy befelé forduló, önreflexív folyamat fogja jellemezni, s minden bizonnyal költségvetési politikája is rugalmatlanabbá válik. Az unió lakosainak percepciójában egyre megosztottabbnak mutatkozik a kontinens, s ezt az ő szemszögükből csak tetézheti a bővítési folyamat – mondta lapunknak Kiss J. László. (B. A. I.)
