Schmitt Pál–Aján Tamás 54-52. Ez a felirat díszelgett 1989. június 17-én a kongresszusi központban felállított „eredményjelző táblán” a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tizenhat évvel ezelőtti elnökválasztási procedúrája után. A tisztújító közgyűlés ezelőtt már meghozott egy „rendszerbomlasztó” döntést, 52:45 arányban úgy látta jónak, hogy a mindenkori állami sportvezető csak alelnök legyen a MOB-ban. Az elnökségre négyen (Schmitt és Aján mellett Pongrácz Antal és Török Ferenc) kandidáltak, előbb az öttusázó olimpiai bajnok, majd a „szerencsejátékos” üzletember esett ki, a végeredményt pedig tudjuk. No meg azt is, hogy Aján Tamás a főtitkári posztot kapta meg, s az elnökkel alkotott „tandemje” – a nyílt titoknak számító ellentétek dacára – minden akadály nélkül működött mind a MOB-ban, mind a NOB-ban (utóbbinak ők ketten a magyar tagjai).
Ám a MOB mai tisztújító közgyűlésén Aján Tamásnak riválisa akad Kamuti Jenő személyében. Pedig sokan inkább Schmitt Pállal szemben láttak volna erős ellenfelet, hiszen amikor a MOB első embere 2003. május 17-én pártpolitikus, a Fidesz alelnöke lett, azonnal támadások kereszttüzében találta magát. Amely az olimpiai doppingbotrány kapcsán újból fellángolt, de kevésnek bizonyult ahhoz, hogy befolyásolja a magyar sportot értékítéletében: Schmitt Pál a legalkalmasabb a MOB vezetésére. Ellenjelölti nevek merültek fel és szálltak alá, mígnem kiderült, nem lesz riválisa a mai voksoláson. Az Athénban történtek neki tehát nem, Aján Tamásnak viszont megmozdították a pozícióját, a Nemzetközi Súlyemelő-szövetség (IWF) elnöke saját sportágában egy gyors szabálymódosít(tat)ással meg tudta őrizi a helyét, de most erre nem lesz lehetősége.
Riválisa, Kamuti Jenő erkölcsileg és szakmailag kikezdhetetlen, sportolói (olimpiai ezüstérmes, világbajnok tőrvívó) és sportvezetői (jelenleg az Európai Vívószövetség és a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke) múltja-jelene foltoktól mentes, mégsem biztos, hogy ő lesz a főtitkár. A 157 szavazásra jogosult MOB-tag ugyanis a mai magyar valóságot leképezve politikailag megosztott, ezenkívül többen nem látnák túl erősnek a „vívólobbit”, más egyéb folyamatokról nem is beszélve, amelyek a négy alelnöki posztra törő hat, illetve a 11 elnökségi helyre kandidáló 27 ember sorsát befolyásolják majd (lásd keretes írásunkat).
Egy biztos: Schmitt Pál marad.
Jelöltek. Az alelnökségre kandidálók (hatan négy helyre): Bakonyi Tibor, Császári Attila, Gémesi György, Gyárfás Tamás, Gyenesei István, Vass Károly; elnökségi tagságra (27-en 11 helyre): Bakonyi Tibor, Bathó Ferenc, Berényi János, Berkes István, Borbély Attila, Csötönyi Sándor, Fábián László, Faragó Judit, Gémesi György, Gyárfás Tamás, Gyenesei István, Gyulay Zsolt, Hegedűs Csaba, Kadler Gusztáv, Kamuti Jenő, Konrád János, Krzyzewsky Miklós, Kulcsár Győző, Martin György, Nagy György, Novotny Zoltán, Perjámosi Sándor, Sinka László, Studniczky Ferenc, Szabó Tamás, Vass Károly, Zsivótzky Gyula.
