Panelprogram: növekvő kételyek

Jelenleg 795 ezer lakótelepi lakásban 2,1 millió ember él Magyarországon. Mintegy hatvan százalékukat érintheti a jelenlegi kormányzati lakásfelújítási program, amelyben az állam, az önkormányzat és a lakó egyforma arányban járul hozzá a beruházáshoz – jelentette be tegnap Hiller István, az MSZP elnöke és Pál Tibor, a párt fővárosi munkacsoportjának vezetője. Átlagosan 1,2 millió forintba kerülhet egy lakótelepi lakás felújítása, ebből maximum 400 ezret fizetne az állam, 400 ezret az önkormányzat és ugyanekkora önrészt vállalnának a lakók. Szakmai kritikák szerint a panelban lakók közül a rájuk eső önrészt kevesen tudják előteremteni, a jóval kisebb összegek megtakarítása is hihetetlen erőfeszítésükbe kerül.
A probléma elmaszatolása helyett valódi megoldást vár a panelekben élők gondjaira a kormánytól a Fidesz – állapította meg tegnapi közleményében Mádi László. A párt otthonteremtési munkacsoportjának elnöke emlékeztetett arra, hogy míg az Orbán-kormány utolsó évében 15 ezer panellakás felújítása történt meg, addig 2004-ben 6 ezernél is kevesebb.
A szakmai körökben Panelplusz néven ismert intézkedéscsomagot jövő héten hirdeti meg Gyurcsány Ferenc – tájékoztatta lapunkat a szocialista párttal ez ügyben tárgyalást folytató szakmai szervezet. A program központi eleme az állam által támogatott, kedvezményes kamatozású hitel lesz, melyet az állam az önkormányzatoknak adna – tizenöt évre – panelházak felújítására, a hőszigetelések, gépészeti berendezések és nyílászárók cseréjére. Forrásunk szerint a kormányfő a feltehetőleg húszmilliárdos összegű, a következő kormányt is terhelő kötelezettségvállalással a támogatás elnyeréséhez szükséges önrészt vállalni nem tudó, korábbi ígéreteik nem teljesítése miatt a szocialistáktól elpártoló panellakók bizalmát kívánja visszaszerezni a jövő évi választások előtt. Langer Iván, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szervezetének szakértője lapunknak élesen bírálta a programot. Kifogásolta, hogy Gyurcsány Ferenc elállt a korábbi elképzelésektől, amelyek szerint az állam a teljes kamatterhet magára vállalta volna.
Azt is ellenzik, hogy a hitelt elsősorban önkormányzatok kaphatják, holott a panelépületek a lakók magántulajdonában vannak. Így a kedvezményesnek látszó hitel része lehet egy már elindult folyamatnak, amely a lakók eladósodása felé mutat. Jobb lenne, ha a hitelt az önkormányzatok mellett lakásszövetkezetek és – a jelenleg nem jogi személynek számító – társasházak is felvehetnék. Ellenkező esetben a társasházak hátrányos helyzetbe kerülnének a lakásszövetkezetekkel szemben – véli a szakember.
Megfeledkezik az intézkedéscsomag az igen rossz állapotú, nem panelból készült, hagyományos építésű lakóházakról is. Az ezekben halaszthatatlanná vált felújítási munkák elvégzéséhez feltétlenül szükséges volna egy ötmilliárd forintos kiegészítő csomag. Mindezeken túl Langer Iván úgy véli: a Panelplusz programcsomag egyik ki nem mondott célja: biztos és jól jövedelmező üzlethez juttatni az ilyesfajta konstrukciókon mindig jól kereső kereskedelmi bankokat.