Párizsban vesztésre áll az unió

Megszilárdulni látszik a franciák elutasítási kedve a vasárnapi népszavazást megelőző kampány végén, amelyen Franciaország tizedik EU-tagállamként dönt az európai alkotmányos szerződés ratifikálásáról vagy elsőként annak elutasításáról. A történelminek ígérkező döntés egyúttal Franciaország jövőbeli külpolitikai pozícióját is meghatározhatja.

A pénteki Le Figaróban közölt utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint – amelyeket az MTI idéz – várhatóan a szavazásra jogosultak 70-80 százaléka járul az urnákhoz. A várhatóan nemmel szavazók száma a közvélemény-kutatók szerint az utóbbi hetekben folyamatosan nőtt, s ezen Jacques Chirac elnök csütörtök esti tévészereplése sem változtatott. A nemmel szavazók várható aránya péntekre az Ipsos felmérése szerint elérte az 55 százalékot. E felmérés szerint baloldali szavazók 66 százaléka – ezen belül szocialista párti szavazók 59 százaléka – vasárnap elutasítja az alkotmányt, ezzel szemben a konzervatív oldal választóinak 67 százaléka, a kormányzó UMP párt szavazótáborának 76 százaléka valószínűleg támogatni fogja a szerződést.
*
A felmérések szerint a nemmel szavazni készülők nagy része a népszerűtlen konzervatív kormány felett kíván ítéletet mondani voksával. A helyzetet bonyolítja, hogy az igennel szavazók áttételesen mégiscsak a kabinetet támogatják.
Jacques Chirac elnök azt is elmondta, hogy az alkotmány franciaországi elutasítása bizonytalan politikai helyzetet teremtene a kontinensen, melynek országai Európa elutasításaként értelmeznék a francia döntést. Chirac szerint nem létezik a kampány során sokat emlegetett B terv, és illúzió lenne azt gondolni, hogy bármilyen más tervvel Európa jobban járna. A B terv létét szinte valamennyi európai politikus visszautasította az elmúlt hetekben.
Az ellenzéki Szocialista Párt hivatalosan az alkotmány megszavazására buzdít, de a párt második embere, Laurent Fabius egykori miniszterelnök mögött sorakoznak fel az alkotmányt túl liberálisnak és ezért elvetendőnek tartó baloldali politikusok, akik szerint a szerződés csak akadályozná egy szociális Európa létrehozását. Egyik fő érvük a delokalizáció (a gyárak kitelepítése a régi EU-tagállamokból), amelynek tükrében az újonnan csatlakozott uniós államok sokszor bűnbakként jelentek meg a kampányban. Ezzel szorosan összefügg, hogy a szeptemberi német választások esélyeseként számon tartott CDU a román és a bolgár csatlakozás elhalasztását szorgalmazza, ha a franciák vasárnap nemmel szavaznak – tudósít a Bruxinfo. Elemzők szerint a román–bolgár belépés 2008 utánra halasztása olyan sokk lenne, amely válságba taszítaná a két ország gazdaságát, mivel az elmúlt években főleg a közelgő EU-csatlakozásra való tekintettel élénkült meg a beruházási tevékenység mindkét országban.