Sivatagi romvárosok

K ö n y v e s h á z

Ludwig Emil
2005. 05. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szíria neve rendszerint akkor kerül szóba, amikor a hadserege bevonul a szomszéd országba (vagy kivonul onnan), holott a több mint fél évszázada lázas állapotban lévő Közel-Kelet e fontos állama páratlanul gazdag kulturális és művészettörténeti kincsekben. A magyar látogatók iránt hagyományosan barátságos – hazánknál kétszer nagyobb – ország területén százával találhatók a korai kereszténység emlékhelyei. „Nincs még egy terület a világon, ahol az antikvitás építészeti emlékei ilyen nagy számban, ilyen tökéletesen és ennyire változatos formában őrződtek meg” – írta a múlt század elején H. C. Butler, a princetoni egyetem professzora, s ezt választotta frissen megjelent könyve mottójául két fiatal magyar kutató.
Major Balázs arab–történelem–régész szakon végzett bölcsészt és szerzőtársát, Szécsi Zsolt építészt a véletlen hozta össze az isztambuli repülőtéren. Az ismeretségből barátság lett, majd tudományos felkészülés s több expedíció Szíriába, a félig-meddig sivatagi ország rejtőzködő építészeti emlékei nyomában. A közös munka eredménye pedig egy színes fotókkal és – a tárgykör klasszikus monográfusától, W. Strzygowskytól kölcsönzött – régi metszetekkel gazdagon illusztrált könyv. A szerzők elmondása szerint már az eddigi kutatásaik során is olyan hatalmas anyagot gyűjtöttek egybe, hogy annak feldolgozása további kötetekre rúgna. Ezért erénynek tekinthető, hogy első összefoglalójukban igyekeztek általános áttekintést nyújtani a kereszténység elterjedése korának szíriai emlékeiről, és albumszerűen bemutatni az érdeklődőknek azt a valóban roppant archaikus és változatos szakrális világot, amely az apostoli missziók eredményeként született meg a Szentföld vonzáskörzetében. Rávilágítanak a kulturális előzményekre, az antik hagyományokban gyökerező formákra, a kultúrák idő- és térbeli kölcsönhatásaira, a könyvben tételesen ismertetett emlékhelyek és objektumok szöveges ismertetésénél azonban már érezhető a szerzők küzdelme a helyhiánnyal (no meg az idő és a pénz hiányával is). Mintha még nem tudnák felmérni teljességében azt az óriási művészeti és tudományos hagyatékot, amelyet fiatal kutatóként megörököltek.
A kései antikvitás jegyeit magukon viselő keresztény templomok és kolostorok mellett láthatunk szép példákat a világi célokra készült épületekből is, a legizgalmasabbak azonban a sivár homok- és sziklasivatagokban évszázadok óta lappangó romvárosok. Megannyi misztikus rejtély őrzői… Egy komor aktualitás a könyvbemutatóra meghívott Maróth Miklós professzor értékeléséből: a nyugati szövetség Irak ellen folyó hadjáratának eddigi „eredménye” a Szíriával szomszédos ország ősi keresztény közösségeinek és kulturális emlékeinek megsemmisülése. Csak remélni lehet, hogy a „keresztes háború” nem folytatódik az eddigi módon Szíriában is.
(A késő antik Szíria építészeti emlékei. Helikon Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 3490 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.