Szíria neve rendszerint akkor kerül szóba, amikor a hadserege bevonul a szomszéd országba (vagy kivonul onnan), holott a több mint fél évszázada lázas állapotban lévő Közel-Kelet e fontos állama páratlanul gazdag kulturális és művészettörténeti kincsekben. A magyar látogatók iránt hagyományosan barátságos – hazánknál kétszer nagyobb – ország területén százával találhatók a korai kereszténység emlékhelyei. „Nincs még egy terület a világon, ahol az antikvitás építészeti emlékei ilyen nagy számban, ilyen tökéletesen és ennyire változatos formában őrződtek meg” – írta a múlt század elején H. C. Butler, a princetoni egyetem professzora, s ezt választotta frissen megjelent könyve mottójául két fiatal magyar kutató.
Major Balázs arab–történelem–régész szakon végzett bölcsészt és szerzőtársát, Szécsi Zsolt építészt a véletlen hozta össze az isztambuli repülőtéren. Az ismeretségből barátság lett, majd tudományos felkészülés s több expedíció Szíriába, a félig-meddig sivatagi ország rejtőzködő építészeti emlékei nyomában. A közös munka eredménye pedig egy színes fotókkal és – a tárgykör klasszikus monográfusától, W. Strzygowskytól kölcsönzött – régi metszetekkel gazdagon illusztrált könyv. A szerzők elmondása szerint már az eddigi kutatásaik során is olyan hatalmas anyagot gyűjtöttek egybe, hogy annak feldolgozása további kötetekre rúgna. Ezért erénynek tekinthető, hogy első összefoglalójukban igyekeztek általános áttekintést nyújtani a kereszténység elterjedése korának szíriai emlékeiről, és albumszerűen bemutatni az érdeklődőknek azt a valóban roppant archaikus és változatos szakrális világot, amely az apostoli missziók eredményeként született meg a Szentföld vonzáskörzetében. Rávilágítanak a kulturális előzményekre, az antik hagyományokban gyökerező formákra, a kultúrák idő- és térbeli kölcsönhatásaira, a könyvben tételesen ismertetett emlékhelyek és objektumok szöveges ismertetésénél azonban már érezhető a szerzők küzdelme a helyhiánnyal (no meg az idő és a pénz hiányával is). Mintha még nem tudnák felmérni teljességében azt az óriási művészeti és tudományos hagyatékot, amelyet fiatal kutatóként megörököltek.
A kései antikvitás jegyeit magukon viselő keresztény templomok és kolostorok mellett láthatunk szép példákat a világi célokra készült épületekből is, a legizgalmasabbak azonban a sivár homok- és sziklasivatagokban évszázadok óta lappangó romvárosok. Megannyi misztikus rejtély őrzői… Egy komor aktualitás a könyvbemutatóra meghívott Maróth Miklós professzor értékeléséből: a nyugati szövetség Irak ellen folyó hadjáratának eddigi „eredménye” a Szíriával szomszédos ország ősi keresztény közösségeinek és kulturális emlékeinek megsemmisülése. Csak remélni lehet, hogy a „keresztes háború” nem folytatódik az eddigi módon Szíriában is.
(A késő antik Szíria építészeti emlékei. Helikon Kiadó, Budapest, 2004. Ára: 3490 forint)

Utcai lövöldözés volt a népszerű magyar nyaralóövezetben, többen is megsérültek