Szepsi Szentlélek-temploma

R e j t ő z k ö d ő M a g y a r o r s z á g

Kassától 22 kilométerre nyugatra fekszik Szepsi, ahol az 50-es főút és a vasútvonal áthalad a Bódva folyócskán (Moldava nad Bodvou). A XIX. század végén 1800 lelkes – akkor Abaúj-Torna vármegyei – színmagyar iparos községet, járási székhelyet 1920-ban elszakította a trianoni diktátum. 1938-ban a bécsi döntés hat esztendőre visszahelyezte. Ma Szepsi közel kilencezer lakosából minden második magyar.
A helységet első ízben 1150-ben említi oklevél – mint a megyének nevet adó közeli Torna várának tartozékát – „Zekeres” néven. A királyi várat fuvarozással szolgáló települést egy 1267-ben kelt irat már „Scepsy Scekeres” alakban jegyzi: az 1241. évi tatárjárás által elpusztított falut a tőle északra lévő Szepességből érkezett telepesek népesítették be és élesztették újra. Az 1332. évi dézsmajegyzékben már 180 adófizetője szerepel. Nem sokkal később (1345-ben) már mezővárosi rangú hely. Vásártartási és egyéb kiváltságait Zsigmond király 1393-ban tovább erősítette. A második vészkorszakot a cseh husziták garázdálkodása hozta a városkára. Giskra martalócai 1440-ben befészkelték magukat Szepsibe, ahonnan csak tíz év múltán tudta kiűzni őket Hunyadi János. A XV. században a Rozgonyi és Báthory családok birtokában lévő módos települést később a török is megsarcolta, 1795-ben pedig olyan hatalmas tűzvész pusztított a városban, hogy szinte csak a temploma élte túl.
A tágas, német típusú piactéren ma is ott áll a Szentlélek-templom. 1290-ben kőből épültként említik; Szepsi középkori eredetű címerében fehér galamb jelképezi ősi plébániájának titulusát. Fénykorát Hunyadi Mátyás uralkodása alatt, 1458 és 1490 között élte. A hegyaljai borok adásvételével foglalkozó, forgalmas piachely jövedelmeit szépen mutatja tekintélyes gótikus temploma. Alacsony körfallal kerített, keletelt szentélyű épület, tágas, magas csúcsíves ablakokkal. Boltozatának oldalnyomását tucatnyi külső támpillér hárítja el. A szentély faragott kőbordás keresztboltozata eredeti, XV. század végi állapotában maradt meg, a hajót azonban terjedelmes, festett barokk mennyezet fedi a XVIII. század végéről. Az említett tűzvészben megrongálódott nyugati tornyot 1944-ben az előrenyomuló oroszok porig rombolták. Az 1980-as években renoválták ma látható formájában. A Szentlélek-főoltár figyelemre méltó nagyságú és kivitelű neogótikus építmény. A szepsi templom legfőbb érdekessége a déli oldalán látható, legyező alakban kiszélesedő, díszes kapuzatú kápolna, amely a kassai Szent Erzsébet-székesegyház 1470-es években épült pazar, késő gótikus kápolnáinak legközelebbi rokona. Bizonyosan az ottani mesterek készítették tíz–húsz évvel később, ráérő idejükben.
A város az 1530-as években áttért a protestáns hitre. Egyházának jeles prédikátorai közt olyan országos hírű személyiségeket találni, mint Szepsi Laczkó Máté (1576–1633), a tokaji aszúbor atyja és Szepsi Csombor Márton (1595–1622), az első magyar útleírás (Europica varietas, Kassa, 1620) szerzője. A reformátusok 1688-ban királyi parancsra adták vissza a másfél évszázadig általuk használt plébániatemplomot a katolikusoknak, ám öt évre rá elkészült az ő barokk stílusú, máig szolgáló egyházuk.