Több mint 80 százalék szavazott az alkotmány módosítására. Ön szerint ennek mi az oka?
– Úgy vélem, azok közül, akik igennel szavaztak a népszavazáson, a legtöbben úgy tartják, ez mindössze egy lépés a demokratikus átalakulás felé. Ez egy kezdet, amelyet további lépések fognak követni, s ezt megerősítette az elnök úr, valamint a kormány is. Erre nagy szükség van, hiszen a jelenlegi alkotmányunk számos olyan elemet tartalmaz, amely nem tükrözi megfelelően Egyiptom életét. Ne feledjük, az alkotmányt 1971-ben alkották meg, az azóta eltelt 34 évben számos fontos átalakulás történt Egyiptomban. A lakosság úgy tartja, ez a mostani alkotmánymódosítás előremutató, s újabb lépések fogják követni. Az elnök úr pedig önmagával kezdte a változtatásokat, hogy más jelöltek is indulhassanak az államfői posztért. Korábban a parlament választott egyetlen jelöltet, akire a nép szavazott. Ezért teljesen új lesz a mostani, többjelöltes, nyílt államfőválasztás.
– Az ellenzék azonban egyáltalán nem tartja nyíltnak a szeptemberben esedékes elnökválasztást. Milyen biztosíték van arra, hogy változni fog a helyzet?
– Természetesen hallottam ezeket a hangokat is. Új választójogi törvényre van szükségünk, amelyet meg fog alkotni a parlament. Ez a jogszabály fogja meghatározni, egy-egy elnökjelölt mennyit költhet a kampányára, hány percet kap a médiában. A parlamentnek a választásokig hátralevő négy hónapban kell kidolgoznia a változtatást.
– Az ellenzék soraiban a demokratikus pártok mellett ott van a Muzulmán Testvériség is, amely be van tiltva, így nem vehet részt a politikai életben. Az amerikai elnök viszont azt kérte nemrég Egyiptomtól, hogy lépjen a demokrácia felé. Össze lehet-e egyeztetni a demokráciát az iszlamista párt engedélyezésével?
– A Muzulmán Testvériség nálunk nem engedélyezett párt. Törvényeink nyíltan kimondják, hogy egyetlen pártot sem lehet vallási – vagy faji, szexuális irányultsági, nemzetiségi – alapon működtetni. Természetesen minden párt megalakulhat és indulhat is a választásokon, ha akar, ám csak azok, amelyek elfogadják ezeket a törvényeket. Nálunk keresztények is élnek, nekik sincs saját pártjuk. Nem különböztethetjük meg polgártársainkat vallásuk alapján. Persze ha a Muzulmán Testvériség pártot kíván alakítani, erre joga van. Vannak is képviselőik a parlamentben (függetlenként – a szerk.).
– Mikor várható, hogy a kormány végrehajtja a teljes demokráciába átvivő újabb lépéseket?
– Nem lehet ilyet mondani, nincs előre meghatározva, mikor mit kell tenni. Az újabb változtatásokat fokozatosan fogja a kormány bevezetni. Nézzük meg, hogy a hetvenes évek óta hová fejlődött Egyiptom! Szadat elnök úr bevezette a többpártrendszert. Egyszerűen az állampárt három különböző csoportosulását meghívta tárgyalásokra: egy jobb- és egy baloldalit, valamint egy középutast. Ezek a csoportok lettek később a pártok. Nem egyszerre nyitotta meg a lehetőséget a többpártrendszerre, hanem fokozatosan.
– Egyiptom híres kiváló közbiztonságáról, ám mégis megtörtént az utóbbi hetekben néhány aggasztó erőszakcselekmény. Nem tart-e attól, hogy visszatérnek a szélsőségesek, és vérbe borítják Egyiptomot?
– Ezek teljesen elszigetelt esetek voltak, így semmi okom aggódni az ilyen rémisztő forgatókönyvek miatt. Az egyiptomiak reakciója is egyértelmű: határozottan elítélték a merényleteket. Tudják ugyanis, hogy mennyire fontos az országnak a turizmus, másrészt az egyiptomi ember lelkében ott él a vendégszeretet. Ez hozzátartozik az egyiptomiak jelleméhez, hogy segítik a külföldit, s boldogan vendégül látják.
origo.hu
16 méter magas kútba esett egy három éves gyerek Hatvanban
