Ahogyan a tudósító, Fabro Henrik látta

Elsősorban gyorsírói körökben ismert Fabro Henrik (1866–1924) neve. A tehetséges, erdélyi származású jogász húszéves korában került az országgyűlési gyorsirodába. A rejtjelek kiváló ismerője a Gyorsírászati Lapokat, később az Írás című gyorsírási lapot szerkesztette, az Újság, illetve a Magyar Távirati Iroda munkatársa volt. Ez utóbbi intézmény Fabrót küldte ki a francia főváros közeli Neuilly-be. A távollét keserves napjait, személyiségét, tevékenységét, a delegáció tagjait ismerhetjük meg Párizsi békeszerződés naplója I–II. (Budapest, 1935–1941) című művéből. Ebből közlünk néhány gondolatot elsősorban nem időrendi sorrendben, hanem tematikai csoportosításban.