Irán megmutatta, milyen, ha demokratikus elnökválasztást akar tartani. Ezen a voksoláson – amely szigorúan csak a perzsa országban uralkodó értékek alapján volt „tiszta” – második fordulót tartanak, mert egyik jelölt sem tudott maga mellé állítani elég szavazót. Az eredmények európai színvonalúak. Nincs egyetlen, a hatalomhoz közel álló személyiség, aki hatvan százalékkal győzte le a második helyezettet. A furcsa épp az, hogy a „hatalom embere” – ha egyáltalán lehet annak nevezni Mahmúd Ahmadinedzsád teheráni polgármestert – teljes megdöbbenésre került csak be a második fordulóba. A legnagyobb esélyes pedig továbbra is a volt államfő, aki a reformvonalat képviseli.
Épp ezért furcsa az amerikai elnök megszólalása, aki szerint a mostani választás nem demokratikus, és bírálta az iráni rendszert. Való igaz, hogy az Őrök Tanácsa mintegy kétezer jelöltet elutasított az elnökválasztáson való részvételtől, valamint 1,2 millió szavazat a belügyminisztérium szerint „megrongálódott”, ám a demokrácia igen biztató csírái bizony felfedezhetők. A gonosz tengelyéhez sorolt Irán pedig nem is túlzottan boldog legfőbb ostorozója újabb kirohanása miatt.
Ali Ahbar Hasemi Rafszandzsani reformpárti jelölt pedig épphogy olyan szólamokkal kampányolt, amely tetsző lehet az amerikai füleknek. A nyugati országokkal, köztük az Egyesült Államokkal rendezné a viszonyt, amely annak fényében különösen meglepő, hogy az 1979-es iszlám forradalom óta nincs a két állam között diplomáciai kapcsolat. Ellenfele, a radikális polgármester viszont épp az ellenkező utat járja. Szerinte ugyanis Khomeini ajatollah forradalmának vívmányait kellene folytatni, s számos, később kulturális intézményként működő épületet visszaváltoztatna mecsetté, amelynek egykor építették.
Az persze egyértelmű, hogy a mostani elnökválasztás nem fogja megváltoztatni a teokratikus állami berendezkedést. Ali Hamenei ajatollah továbbra is a legfőbb döntéshozó lesz Iránban, ám az önmagához mérten demokratikusba hajló választás előremutató jel lehet a nyugati országok szemében.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
