Semmit sem fogok elégetni. Ezt a nagy kincset meg kell tartani – jelentette ki Stanislaw Dziwisz, amikor az elhunyt pápa végrendeletéről kérdezték. Bár a Vatikánban szinte minden egyes döntés kötelező érvényű, ez esetben senki nem veheti rá Dziwiszt, hogy teljesítse barátja végső akaratát. A titkár úgy véli, ő szabad kezet kapott Karol Wojtylától a dokumentumokkal kapcsolatban. Valószínű, hogy nem kell a háttérben titkos megállapodást keresni, Dziwisz ugyanis túl régóta állt a pápa mellett ahhoz, hogy bármiben visszautasítsa „főnökét”. 1963-ban épp Karol Wojtyla szentelte pappá, s 1966-ban lett az akkori krakkói érsek titkára. Amikor az érsek székhelyét a lengyel városból Rómába tette át, mert pápává választották, magával vitte Dziwiszt is. A titkár hűségét a mostani pápa is értékelte. XVI. Benedek június 3-án kinevezte Krakkó érsekévé, abba a pozícióba, amelyet II. János Pál pápa töltött be 1978-ig. Különös a helyzet, mivel Joseph Ratzinger éppúgy a lengyel egyházfő szoros segítőjének és személyes jó barátjának számított, mint Dziwisz, így a mostani német pápa voltaképp elődje valószínű akaratát is teljesíti. Az egyetlen, amelyet nem kapott meg Dziwisz „karrierje” folyamán, az a bíborosok vörös reverendája. Sokan azonban úgy vélik, lelki szempontból a most kinevezett érsek is az egyház hercegei közé tartozik. II. János Pál pápa ugyanis a bíborosokat kreáló konzisztóriumokon többször említést tett „in pectore” kardinálisról, akinek a nevét csak ő tudta, még az érintett sem. Hogy ki lehetett ez a rejtélyes személy, az végül titok maradt, ám nem lehet kizárni, hogy Dziwisz a titkos bíboros.
Mivel a pápa Krakkóba helyezte a hűséges titkárt, Dziwisz távozik a Vatikánból, talán legfontosabbként a nagy létszámú „lengyel kontingens” tagjai közül. Szakértők azt tartják az egyik legérdekesebb kérdésnek, vajon a lengyel csoport visszatér-e szülőhazájába, vagy XVI. Benedek elfogadja őket munkatársaiként. Kovács Gergely atya, a Vatikánban dolgozó magyar pap szerint egyelőre semmi jele annak, hogy távoznának a lengyelek. Ugyanakkor XVI. Benedek előbb-utóbb át fogja alakítani a római Kúria működését, ennek pedig személyi következményei is lesznek. Ez azzal is járhat, hogy a lengyelek némelyike hazatér, s helyettük mondjuk németek érkezhetnek, ám Gergely atya szerint a közvélemény az ilyen változtatásokat drasztikusabbnak képzeli, mint ahogy azok valójában végbemennek. A folyosói pletykák arról szólnak, hogy a nyár végén valóban várható módosítás a Kúria működésében, ám ezt papok lévén – így egyik regulájuk épp az engedelmesség – senki sem várja rettegve, inkább kíváncsisággal.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
