Idén januárban egy fokozattal visszaminősítette Magyarország hosszú futamú szuverén forintadósságát a Fitch Ratings. A legnagyobb európai hitelminősítő „a gazdasági egyensúlyt megbontó, makacs költségvetési egyensúlyhiányra” hivatkozva döntött így, és meghagyta a még megerősített devizaadósság leminősítésének lehetőségét is. A szuverén forintadósság visszaminősítését indokló közleményben egyébként az is szerepelt, hogy a magas államháztartási hiány növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, ezzel együtt pedig kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét, amelyért a mindenkori magyar kormány felel. A Fitch Ratings arra is rávilágított: a kedvezőtlen folyamat késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét, vagyis a közös nyugati pénz mielőbbi átvételét, ami lényegében az egyetlen gyakorlati haszna európai uniós csatlakozásunknak. A nagy hitelminősítő szerint a tavalyi volt a harmadik év egymás után, amelyben a kormány jelentős mértékben túllépte saját deficitcéljait. A Fitch Ratings úgy tartja: a 2006-os választások további kockázatokkal járnak a költségvetésre; a cég szakértői a büdzsé „fellazításától” tartanak.
Nem sokáig kellett várni a következő leminősítésre sem, ami egyébként uniós tagállam esetében szinte példátlan. Május végén a Standard & Poor’s (S & P) a hosszú, illetve a rövid futamú forintadósság besorolását rontatta le. Az amerikai hitelminősítő a forintadósság leértékeléséhez fűzött indoklásában azt írta, hogy várakozása szerint a nyugdíjpénztári befizetésekkel együtt számított államháztartási hiány az idén – a tavalyihoz hasonlóan – a GDP-érték 5,2 százaléka lesz; a hivatalos célhiány 4,7 százalék. Bár a magyar kormány kötelezettséget vállalt a költségvetési fegyelem fenntartására, az országgyűlési választások közeledtével nem kizárt, hogy enged a lazítási kísértéseknek, és adócsökkentéseket vezet be, ami további kockázatokkal terhelné a költségvetést – állt még az S & P közleményében. Az amerikai hitelminősítő szerint Magyarország 2010 előtt nem lesz az euróövezet tagja.
A szakértői számítások alapján a felduzzadt folyómérleg-hiány is csak szerény mértékben fog majd csökkenni, és a tavalyi 8,9 százalék után még 2008-ban is nyolc százalék lesz. Ha a költségvetési helyzet a mostani várakozásoknál is nagyobb mértékben romlik tovább, az rontaná a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, ami már kikezdheti a hitelképességet, negatív hitelminősítői lépést vonva maga után – figyelmeztet a Standard & Poor’s. Utóbbi kitétel egyébként a devizaadósi besorolás rontásának lehetőségére utal. Az S & P megállapításai alapján a kiadási oldal kordában tartását célzó széles körű intézkedéscsomag és a GDP-érték 0,8 százalékával egyenlő, 2005-re képzett (költségvetési) tartalék sem lesz elégséges az idei költségvetési deficitcél túllépésének elkerüléséhez, hacsak a kormány nem léptet életbe még további megszorításokat az idén.
Magyarország sebezhető. A Fitch Ratings egyébként a tágabb értelemben vett Kelet-Európára vonatkozó minapi jelentésében arra is ráirányította a figyelmet, hogy a külső környezet romlását a feltörekvő piacok átvészelhetik. Ilyen lehet például egy dollárárfolyam-kiigazítás kockázata, amely amerikai kamatváltozásokat eredményezhet, s ez rányomhatja bélyegét az európai befektetésekre. A Fitch azonban úgy tartja: a feltörekvő európai piacok jó helyzetben vannak, s ez a viszonylagos elszigeteltségnek tulajdonítható. A kelet-európai régió növekedésének átlaga a tavalyi 6,9 százalékról számottevően lassul, ám még az idén 5,2 százalékos lehet. A térségen belül főként a közép-európai országok – köztük Magyarország – gazdasága zuhanhat vissza: a 2004-es 4,7 százalékról az idén négy százalékra csökkenhet. A hitelminősítő cég skálájának legalján Magyarország található, míg Szlovákia az idei éllovas – a bővülést tekintve. Hazánk ugyanakkor sebezhető, mert az államadósság finanszírozása egyre inkább a portfóliótőkétől függ. A Fitch elemzői rávilágítanak: Lengyelországot segíti a javuló hazai makrokörnyezet, az ikerdeficittel küzdő Magyarországon azonban piaci megingásra is lehet számítani. A Fitch Ratings számai szerint a piacon lévő magyar forintkötvény-állományból 13,4 milliárd dollárnak megfelelő érték van külföldi befektetők kezén. A Fitch Ratings szakértői gárdája szerint a közép-európai országok közül jelenleg csak Szlovákiának van esélye arra, hogy 2010 előtt az euróövezet tagja legyen. A gond persze nagy, tudniillik az általánosan javuló térségi adósminőségi besorolások és besorolási kilátások „zuhatagában” hazánk az egyetlen, amelynek hosszú távú hazai adósságát a Fitch Ratings leminősítette.
Ukrajna: pozitív kilátás a Fitchtől. A legnagyobb európai hitelminősítő londoni közleménye szerint a kilátás javítása a
hosszú lejáratú deviza- és hrivnyaadósság egyaránt BB mínusz osztályzatára vonatkozik – jelentette tegnap az MTI. Ez a besorolás még mélyen a nagy hozamot kínáló kockázati – spekulatív – sávon belül van, három osztatra a már nem teljesen bóvlinak tekintett, de még mindig csak megszorításokkal befektetésre ajánlott BBB sáv aljától is. A Magyar Távirati Iroda szerint a Fitch a kilátás javítását azzal indokolta, hogy a végül békésen végbement hatalmi váltás középtávon jót tesz a stabilitás esélyeinek, és már az utóbbi hónapokban „markánsan” változott a politikai klíma.
Uniós intő a deficit miatt. Az Európai Bizottság, majd vele egyetemben az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin állásfoglalásban marasztalta el a tavalyi esztendő végén Magyarországot. Hazánk ugyanis az egyetlen ország a hiánnyal küzdő hat új uniós tagállam közül, amely nem nyújtott be elfogadható középtávú költségvetésihiány-mérséklési tervet. Az új EU-tagországok konvergenciaprogramjaikat röviddel a tavaly májusi uniós csatlakozásuk után nyújtották át Brüsszelnek, és ekkor a programok módosítására kaptak felkérést. Ciprus, a Cseh Köztársaság, Málta, Lengyelország és Szlovákia, amelyek szintén költségvetésihiány-gondokkal küszködnek, nem kaptak bírálatot. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kormány által rögzített s az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa által is ajánlott célkitűzés, az, hogy 2008-ra a deficit három százalék alá kerüljön, elérhető legyen. Az Ecofin egyébként januárban Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás lefolytatásáról döntött. A határozat alapján hazánknak 2005. július 9-ig kell bemutatnia gyakorlati lépéseit a hiány lefaragása kapcsán.
Mi a hitelminősítés? Azt mutatja a hitelminősítés, hogy mekkora az állami kölcsönök kockázata a külföld, azon belül pedig a globális finanszírozók szemében. Ha romlik a besorolás, úgy magasabb kamatokat kérnek hazánktól a folyósított hitelekért. A Fitch Ratings és a Standard and Poor’s lépése azért volt régóta „kódolható”, mert a kormány évek óta nem tartja a saját maga által meghatározott hiánytervet, továbbá a főbb makrogazdasági mutatókat. Ha tehát romlik a hitelminősítés, úgy az ország pénzügyi kölcsöneinek kockázata is nagyobb a finanszírozók szemében. Nem árt fejben tartani: egy állam „lefokozásakor” az adott országban működő vállalati és banki szektor hitelügyletei is rosszabb osztályzatot kaphatnak. Konkrétan a központi költségvetés a legnagyobb vesztese a leminősítésnek, mert a negatív befektetői besorolás magasabb kamatszinttel jár a büdzsé számára.
Reakciók
Pénzügyminisztérium:
Nincs közös pont a gazdaságkutatók és a Pénzügyminisztérium között annak megítélésében, milyen folyamatok vezettek ahhoz, hogy a Fitch után a világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard & Poor’s is leértékelte Magyarország hosszú és rövid lejáratú állampapírjainak besorolását. Hazánk leminősítését a pénzügyi tárca úgy értékelte, hogy a Standard & Poor’s „módosította” a belföldi állampapírok besorolását, ám ezek továbbra is a befektetőknek ajánlott kategóriában maradtak. A hitelminősítő intézet is úgy látja, hogy a magyar gazdaság kilátásai kedvezők – állapította meg a PM a leminősítésre reagáló közleményében.
Bod Péter Ákos:
Felháborító, egyszersmind komikus, ahogyan a hazánkat elmarasztaló nemzetközi jelentésekre és figyelmeztetésekre reagál a pénzügyi tárca – értékelte a minisztérium közleményét Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, akit nem ért váratlanul hazánk besorolásának lerontása. Mint fogalmazott, a világ legnagyobb hitelminősítője még a kedvezőtlen döntés előtt világosan leszögezte, hogy leminősíti a forintban fennálló államadósságunkat, amennyiben nem tapasztal javulást a gazdaságpolitikánkban. Szavai szerint a leminősítésünk azt jelenti, hogy a magyarországi besorolás a szlovák szintre lépett vissza.
Járai Zsigmond:
A pénzügyi tárcával ellentétesen ítélte meg a leminősítés tényét Járai Zsigmond jelenlegi jegybankelnök is, aki lapunknak hangsúlyozta: hazánk besorolásának lerontása régóta a levegőben volt, hiszen a magyar gazdaság fundamentumai rosszak, azaz túlságosan magas az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya, eladósodásunk pedig gyors ütemben növekszik. Járai ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a leminősítés a bizonyos fokig védelmet nyújtó uniós tagságunk ellenére következett be. Hozzátette: a hosszú és rövid lejáratú állampapírok besorolásának lerontása azt mutatja, hogy a kormánynak minél előbb végre kell hajtania a jegybank által már korábban szorgalmazott lépéseket, amelyek egyben az euró bevezetéséhez szükséges követelmények teljesítését is lehetővé teszik.
Kopint-Datorg:
A jegybankelnök véleményével megegyező álláspontot képviselnek a hazai gazdaságkutatók. Bartha Attila, a Kopint-Datorg Rt. tudományos főmunkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a világ legnagyobb hitelminősítőjének döntése egy újabb világos jel arra vonatkozóan, hogy a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája fenntarthatatlan. Bartha szerint a leminősítésnek egyelőre nincsenek közvetlen káros piaci következményei, ám a lerontás egyértelmű utalás a befektetők felé, hogy nőtt Magyarország kockázata, és csökkent stabilitása. A gazdaságkutató úgy véli, hogy a Standard & Poor’s döntése nyomán a Pénzügyminisztérium heteken belül meghozza az államháztartás kiadásait érintő intézkedéseit.
Varga Mihály:
A Gyurcsány–Kuncze-kormány még mindig jobban hisz a kirakatpolitizálás sikerében, mint az őszinte helyzetértékelésen alapuló szakmai munkában – értékelte hazánk besorolásának lerontását Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságának vezetője, aki szerint intő jel, hogy a magyarországi gazdasági növekedés lassulása mellett riasztóan felgyorsult az ország eladósodása. Emlékeztetett: havonta átlagosan százmilliárd forinttal növekszik az ország adósságállománya, s kimagasló a költségvetés hiánya, amely a pénzügyi tárca előrejelzése szerint már az első fél évben megközelíti az egész évre tervezett mértéket.
