Futószalagon érkező leminősítések

Néhány hónap alatt két nagy nemzetközi hitelminősítő is lerontotta hazánk forintadósságának besorolását. A Fitch Ratings és a Standard & Poor’s azért döntött a leminősítés mellett, mert kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika: magas a költségvetési deficit, amely növelte az államadósságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, ezáltal pedig kibillentette egyensúlyából a gazdaságot. A nagy hitelminősítők tehát „kikezdték” a magyar kormány gazdaságpolitikáját.

2005. 06. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén januárban egy fokozattal visszaminősítette Magyarország hosszú futamú szuverén forintadósságát a Fitch Ratings. A legnagyobb európai hitelminősítő „a gazdasági egyensúlyt megbontó, makacs költségvetési egyensúlyhiányra” hivatkozva döntött így, és meghagyta a még megerősített devizaadósság leminősítésének lehetőségét is. A szuverén forintadósság visszaminősítését indokló közleményben egyébként az is szerepelt, hogy a magas államháztartási hiány növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, ezzel együtt pedig kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét, amelyért a mindenkori magyar kormány felel. A Fitch Ratings arra is rávilágított: a kedvezőtlen folyamat késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét, vagyis a közös nyugati pénz mielőbbi átvételét, ami lényegében az egyetlen gyakorlati haszna európai uniós csatlakozásunknak. A nagy hitelminősítő szerint a tavalyi volt a harmadik év egymás után, amelyben a kormány jelentős mértékben túllépte saját deficitcéljait. A Fitch Ratings úgy tartja: a 2006-os választások további kockázatokkal járnak a költségvetésre; a cég szakértői a büdzsé „fellazításától” tartanak.
Nem sokáig kellett várni a következő leminősítésre sem, ami egyébként uniós tagállam esetében szinte példátlan. Május végén a Standard & Poor’s (S & P) a hosszú, illetve a rövid futamú forintadósság besorolását rontatta le. Az amerikai hitelminősítő a forintadósság leértékeléséhez fűzött indoklásában azt írta, hogy várakozása szerint a nyugdíjpénztári befizetésekkel együtt számított államháztartási hiány az idén – a tavalyihoz hasonlóan – a GDP-érték 5,2 százaléka lesz; a hivatalos célhiány 4,7 százalék. Bár a magyar kormány kötelezettséget vállalt a költségvetési fegyelem fenntartására, az országgyűlési választások közeledtével nem kizárt, hogy enged a lazítási kísértéseknek, és adócsökkentéseket vezet be, ami további kockázatokkal terhelné a költségvetést – állt még az S & P közleményében. Az amerikai hitelminősítő szerint Magyarország 2010 előtt nem lesz az euróövezet tagja.
A szakértői számítások alapján a felduzzadt folyómérleg-hiány is csak szerény mértékben fog majd csökkenni, és a tavalyi 8,9 százalék után még 2008-ban is nyolc százalék lesz. Ha a költségvetési helyzet a mostani várakozásoknál is nagyobb mértékben romlik tovább, az rontaná a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, ami már kikezdheti a hitelképességet, negatív hitelminősítői lépést vonva maga után – figyelmeztet a Standard & Poor’s. Utóbbi kitétel egyébként a devizaadósi besorolás rontásának lehetőségére utal. Az S & P megállapításai alapján a kiadási oldal kordában tartását célzó széles körű intézkedéscsomag és a GDP-érték 0,8 százalékával egyenlő, 2005-re képzett (költségvetési) tartalék sem lesz elégséges az idei költségvetési deficitcél túllépésének elkerüléséhez, hacsak a kormány nem léptet életbe még további megszorításokat az idén.

Magyarország sebezhető. A Fitch Ratings egyébként a tágabb értelemben vett Kelet-Európára vonatkozó minapi jelentésében arra is ráirányította a figyelmet, hogy a külső környezet romlását a feltörekvő piacok átvészelhetik. Ilyen lehet például egy dollárárfolyam-kiigazítás kockázata, amely amerikai kamatváltozásokat eredményezhet, s ez rányomhatja bélyegét az európai befektetésekre. A Fitch azonban úgy tartja: a feltörekvő európai piacok jó helyzetben vannak, s ez a viszonylagos elszigeteltségnek tulajdonítható. A kelet-európai régió növekedésének átlaga a tavalyi 6,9 százalékról számottevően lassul, ám még az idén 5,2 százalékos lehet. A térségen belül főként a közép-európai országok – köztük Magyarország – gazdasága zuhanhat vissza: a 2004-es 4,7 százalékról az idén négy százalékra csökkenhet. A hitelminősítő cég skálájának legalján Magyarország található, míg Szlovákia az idei éllovas – a bővülést tekintve. Hazánk ugyanakkor sebezhető, mert az államadósság finanszírozása egyre inkább a portfóliótőkétől függ. A Fitch elemzői rávilágítanak: Lengyelországot segíti a javuló hazai makrokörnyezet, az ikerdeficittel küzdő Magyarországon azonban piaci megingásra is lehet számítani. A Fitch Ratings számai szerint a piacon lévő magyar forintkötvény-állományból 13,4 milliárd dollárnak megfelelő érték van külföldi befektetők kezén. A Fitch Ratings szakértői gárdája szerint a közép-európai országok közül jelenleg csak Szlovákiának van esélye arra, hogy 2010 előtt az euróövezet tagja legyen. A gond persze nagy, tudniillik az általánosan javuló térségi adósminőségi besorolások és besorolási kilátások „zuhatagában” hazánk az egyetlen, amelynek hosszú távú hazai adósságát a Fitch Ratings leminősítette.

Ukrajna: pozitív kilátás a Fitchtől. A legnagyobb európai hitelminősítő londoni közleménye szerint a kilátás javítása a
hosszú lejáratú deviza- és hrivnyaadósság egyaránt BB mínusz osztályzatára vonatkozik – jelentette tegnap az MTI. Ez a besorolás még mélyen a nagy hozamot kínáló kockázati – spekulatív – sávon belül van, három osztatra a már nem teljesen bóvlinak tekintett, de még mindig csak megszorításokkal befektetésre ajánlott BBB sáv aljától is. A Magyar Távirati Iroda szerint a Fitch a kilátás javítását azzal indokolta, hogy a végül békésen végbement hatalmi váltás középtávon jót tesz a stabilitás esélyeinek, és már az utóbbi hónapokban „markánsan” változott a politikai klíma.

Uniós intő a deficit miatt. Az Európai Bizottság, majd vele egyetemben az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin állásfoglalásban marasztalta el a tavalyi esztendő végén Magyarországot. Hazánk ugyanis az egyetlen ország a hiánnyal küzdő hat új uniós tagállam közül, amely nem nyújtott be elfogadható középtávú költségvetésihiány-mérséklési tervet. Az új EU-tagországok konvergenciaprogramjaikat röviddel a tavaly májusi uniós csatlakozásuk után nyújtották át Brüsszelnek, és ekkor a programok módosítására kaptak felkérést. Ciprus, a Cseh Köztársaság, Málta, Lengyelország és Szlovákia, amelyek szintén költségvetésihiány-gondokkal küszködnek, nem kaptak bírálatot. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a kormány által rögzített s az EU-tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa által is ajánlott célkitűzés, az, hogy 2008-ra a deficit három százalék alá kerüljön, elérhető legyen. Az Ecofin egyébként januárban Magyarországgal szemben túlzottdeficit-eljárás lefolytatásáról döntött. A határozat alapján hazánknak 2005. július 9-ig kell bemutatnia gyakorlati lépéseit a hiány lefaragása kapcsán.





















Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.