Megfontolt koncepciót!

A kimutatások szerint hazánkban még mindig a legnépszerűbb üdülőhely a Balaton, Budapest, valamint a vidéki, történelmi tradícióval bíró nagyvárosok, ám egyre felkapottabbak a megújult, vagy az utóbbi években – még Széchenyi-tervből – megépült termál-, wellness- és gyógyfürdőcentrumok.
Május utolsó hétvégéjén a nyári zsúfoltságot idéző magas látogatottság volt tapasztalható a budapesti strandokon, amelyeket 65 ezren kerestek fel. A Dagályon csaknem kétezren, a Palatinuson 5,5 ezren voltak. Egyes vélemények szerint a Palatinust többen is felkeresték volna, ha gyorsabb lenne a bejutás. Ezt azonban akadályozza, hogy a beléptetésnél több pénztárat technikailag nem tudnak üzembe helyezni. A budapesti fürdők közül sok felújításra szorul, ehhez pedig források szükségesek. S bár már a hónap elején meg kellett volna jelennie, még nem írta ki a Turisztikai Hivatal a műemlék fürdők rekonstrukciójával kapcsolatos pályázatot. Az Európai Bizottság (EB) előtt van az a kérelem, amely 70, illetve 90 százalékos mértékű támogatás jóváhagyását indítványozza a jelenleg pályázható 35 százalékkal szemben. Az EB állásfoglalása után, várhatóan augusztusban kerül sor e pályázat meghirdetésére. Horváth Gábor, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei (BGYH) Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy Magyarországon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában jelenleg 32 műemlék fürdő, illetve fürdő jellegű építmény szerepel. Ebből 13 működőképes, melyek közül a BGYH Rt. nyolcat üzemeltet. Ám a Király és Rudas fürdők nem indulhatnak a később megjelenő pályázatokon sem, mert ezeket a BGYH üzemelteti, a használati jog a fővárosi önkormányzaté, míg a tulajdonosi jogokat az állam gyakorolja. A vezérigazgató kiemelte: a Széchenyi, a Gellért és a Lukács fürdők esetében rendelkeznek a pályázathoz szükséges önrésszel, míg a Palatinus strandfürdő rekonstrukciójára nincs pénzük.
Idén a Balaton vendégforgalma a kereskedelmi szálláshelyeken az előző év hasonló időszakához képest növekvő tendenciát mutat. A vendéglétszám 16,5, a vendégéjszakaszám 6,3 százalékkal nőtt, az átlagos tartózkodási idő azonban 8,7 százalékkal csökkent. A balatoni vendégforgalom szálláshelytípusonkénti vizsgálata azt mutatja, hogy legnagyobb mértékben a négy-, három- és az egycsillagos szállodák, a panziók, az üdülőházak és az ifjúsági szállások vendégforgalma növekedett. Ha a legfontosabb külföldi vendégküldő-területeket vesszük nagyító alá, megállapítható, hogy a külföldi vendégek száma szintén nőtt, a vendégéjszakaszám azonban csökkent. Ez azt jelenti, hogy többen jöttek ugyan az első néhány hónapban, viszont kevesebb napot maradtak, mint korábban. Ez részben annak köszönhető, hogy a Balaton környékén még nem sok szórakozási lehetőség van. Emiatt egyre sürgetőbbek lennének a szállodán kívüli fejlesztések. Ezek azok a kulturális igények, amit vállalkozói tőkéből nem lehet megvalósítani, éppen ezért itt lenne komoly szerepe az államnak, az önkormányzatoknak. Balatoni szakemberek szerint a turista ma már nem elégszik meg azzal, hogy hét napból hetet lemegy a partra és a köveken bebotorkál a vízbe, hanem el akar menni múzeumba, kerékpározni vagy túrázni. A legnagyobb bajt abban látják, hogy a Balaton soha nem átgondolt koncepció mentén fejlődött, s úgy vélik: még ma sincs igazi gazdája.