Valóban belpolitikai okok miatt utasították el a franciák az európai alkotmányt, mint ahogy azt a nemzetközi sajtó írja?
– Bár nem kizárólag ez az ok, ám bizonyos, hogy sok belpolitikai elem is közrejátszott az elutasításban. Három évvel ezelőtt olyan elnökválasztás volt nálunk, ahol a második fordulóban csak a jobboldal jelöltje, valamint a szélsőjobb képviselője állt egymással szemben, ez pedig nem tükrözi hűen a politikai viszonyokat. A három évvel ezelőtti voksolás óta most volt az első olyan nemzeti szinten lezajló szavazás, ahol a lakosság kifejezhette véleményét a kormányról. Három év után a kabinet is vesztett népszerűségéből, ám ez teljesen természetes jelenség. Emellett a nehéz gazdasági helyzet és a tízszázalékos munkanélküliség is magyarázatként szolgálhat. Az alkotmánnyal kapcsolatban az a felfogás terjedt el, hogy liberális gazdaságpolitikát támogat, míg nálunk az emberek talán jobban szeretnének egy olyan szociális gazdaságot, amelyben az állam fontos szerepet játszik. Nekem például nagy meglepetést okozott, hogy Magyarországon az áramszolgáltatás a versenyszférában van, nálunk ez még szinte teljes egészében állami monopólium.
– Önöknél sokan elégedetlenek az euróval, sőt, mintha az Európai Unióban is csalódtak volna. Ha a szavazólapon az unióból való kilépés szerepelt volna, ön szerint megszavazzák a franciák?
– Személy szerint én meglepőnek tartom, hogy néhányan úgy vélik, a franciák megkérdőjelezték az eurót. Ez szerintem egyáltalán nem így van. A közös pénznek köszönhetően minimális az infláció, s az emberek is gyorsan elfogadták. Ami pedig az uniót illeti: kizártnak tartom, hogy a kilépésre igent mondtak volna az emberek. Jacques Chirac államfő is ezt hangsúlyozta a referendum után, és senki sem mondott neki ellent.
– Az okok között lehet a franciák aggodalma a keletről jövő munkaerő miatt. Várható-e, hogy Párizs változtat a népszavazás tapasztalatai miatt bevándorláspolitikáján?
– Biztosan nem változtat, hiszen az unión belül a munkaerő szabad áramlása alapjog. Ez pedig örvendetes, hiszen sok francia örül, hogy Magyarországon dolgozhat. Az új EU-tagállamok munkavállalói egyébként csak alacsony számban jelentkeztek, hogy Franciaországban kívánnak dolgozni. A franciák sajnos nem kellően tájékozottak az új tagországok gazdasági fejlettségét illetően. Sokan nem veszik észre, hogy a közép-európai fejlődés a franciáknak is segít, új munkahelyek jönnek létre náluk. Ami a jövőbeni EU-bővítést illeti, elismerem, hogy van bizonyos nyugtalanság a lakosság körében. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a franciák nagyon nehezen fogadnák el bizonyos országok, így Ukrajna vagy Törökország részvételét az unióban.
– Nem gondolja-e azt, hogy túl gyors volt a bővítés? Többen úgy vélik, az unió 15 régi tagja sem tudott tökéletesen együttműködni, az új országok pedig nem voltak kellőképp felkészülve.
– Az unió története során több bővítés történt, így a franciák megszokták, hogy új tagok lépnek be. Az embereknek nem magyarázták el kellőképpen, hogy a bővítés új lehetőségeket biztosít a régi tagok számára is. Az unió piacának bővülnie kell, s ez ugyanolyan jó hatással lesz, mint Spanyolország vagy Portugália csatlakozása. Úgy érzem, hogy a franciák nem kérdőjelezték meg a tízek csatlakozását. Inkább azzal kapcsolatban merültek fel kérdések, hogy milyen módon oszlik meg az unió irányítása a nemzeti kormány és Brüsszel között. Ne feledjük, a franciák 1992, a maastrichti szerződés aláírása óta nem nyilváníthattak véleményt az unióról! Nagyon fontos, hogy a mostani brüsszeli csúcson konszenzus legyen a 2013-ig tartó időszak uniós költségvetéséről.
– Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a mostani döntés miatt elmaradhat Románia és Bulgária csatlakozása?
– Biztosan nem, hiszen a szükséges lépéseket már magunk mögött hagytuk. Az ellenőrzési elem azonban megmarad, így 2007-ig figyelni fogjuk a két országot, mindent megtesznek-e az uniós tagságért. A többi balkáni ország számára is cél az Európai Unióba való belépés. Erről a kérdésről Franciaország egyértelműen állást foglal majd. Nemrégiben ugyanis megváltoztattuk az alkotmányt, így minden új csatlakozó előtt népszavazást fogunk tartani a kérdésben. Románia és Bulgária mentesül ez alól.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
