Piacellenes országok

Lelassult a tavaly májusban kibővített Európai Unió gazdasági növekedése – legalábbis a friss adatok erről tanúskodnak. A 25 tagú EU az első negyedévben ugyanis a becslés szerint csak 1,7 százalékkal gyarapodott. A lassulás okait kutatva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) arra a meglepő következtetésre jutott, hogy az Európai Unióban túlságosan erős a szabályozás, sőt egyes országok piacellenesek.
A fenti adat ez egész európai gazdaság lassulását jelzi, tudniillik a múlt esztendőben még 2,3 százalék volt a jelenlegi Európai Unió első negyedéves GDP-bővülése. Az egyes tagállamokban készült becslések szerint Németországban csak 1,1 százalék lesz a gazdaság bővülése, míg Olaszországban egyenesen csökkenés várható: a GDP az előzetes adatok szerint 0,2 százalékkal elmarad a tavalyi első negyedéves eredménytől. Hazánk legfontosabb külpiaca, Németország éves viszonylatban még az egyszázalékos növekedést sem éri majd el – jósolják az elemzők, akik szerint a hivatalban lévő német kormánynak hamarosan módosítania kell 1,7 százalékos prognózisát. Ugyanakkor uniós szinten kifejezetten dinamikusnak mondható a brit gazdaság, amely az ott készült becslés szerint 2,8 százalékkal nő. Az új EU-tagok közül eddig csak Litvánia készített GDP-becslést, a balti ország 5,6 százalékos növekedése irigylésre méltónak mondható.
A nemzetközi szervezet szerint a 2004 májusában csatlakozott országok közül Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Csehország egyértelműen lehúzzák az EU egy főre eső átlagos GDP-mutatóját, ám a dinamika szempontjából javítják az európai statisztikát. A 2004-es bővítés előtti tizenöt európai uniós tagország egy főre eső bruttó hazai terméke csaknem 30 százalékkal kisebb az Egyesült Államok hasonló mutatójánál, és az amerikainál gyengébb növekedési dinamika miatt a lemaradás egyre nő.
A tanulmány szerint a tizenöt régi tagország lemaradása nagy részben a rendelkezésre álló munkaerő nem elégséges kihasználásának a következménye, de hozzájárul az amerikainál alacsonyabb termelékenység is. Az előbbi szempontjából a leginkább Franciaország szégyenkezhet, míg az utóbbi esetében Lengyelország és Szlovákia az európai sereghajtók, de Magyarország sem javítja az európai pozíciót. A közgazdasági elmélet és gyakorlat szerint a nem piacbarát szabályozási környezet az alacsony munkatermelékenység, így áttételesen a reálgazdasági lemaradás egyik legfontosabb oka. Az OECD vizsgálódása megerősíti ezt a megállapítást, ugyanis az állami szerepvállalás nagyságát, a vállalkozásokat érintő versenykorlátozásokat, illetve a kereskedelmet és a beruházásokat korlátozó szabályokat figyelembe vevő elemzés szerint az Egyesült Államok környezete piacbarátnak nevezhető, míg az EU-tagállamok nagy többsége csupán közepesen piacbarát, illetve viszonylag restriktív minősítést kapott. A felmérés alapján legkevésbé Lengyelország szabályozása felel meg a liberális gazdaságpolitikai elveknek, a leginkább pedig Dánia, Szlovákia és Írország vette át az angolszász országok többségére jellemző modellt. A nagyok közül Franciaországot és Olaszországot is a viszonylag piacellenes országok közé sorolták az elemzést készítő szakemberek.