A köztársaságielnök-választás tisztasága érdekében a Fidesz Gyurcsány Ferenctől vár választ arra, hogy támogatja-e Szili Katalin államfőjelölését és államfővé választását, vagy meg akarja buktatni az MSZP jelöltjét – jelentette be Deutsch Tamás. Az Országgyűlés fideszes alelnöke emlékeztetett rá: a miniszterelnök előszeretettel beszél arról, hogy véget kellene vetni a „mutyi-Magyarország” időszakának. Szerinte Gyurcsánynak most alkalma lenne élen járni ebben a küzdelemben, ha az elmúlt 15 év legnagyobb titkos politikai mutyiját nem köti meg az SZDSZ-szel, ezzel elkerülhetné, hogy az emberek egy mutyikormány mutyi-miniszterelnökének tartsák. Deutsch lapunk hét végi értesülése nyomán szólalt meg, miszerint a kormányfő a koalíció érdekében kiegyezett a liberálisokkal abban, hogy az MSZP eláll a párt hivatalos jelöltje, Szili Katalin támogatásától.
Köpönyeg
A miniszterelnök nem reagált az ellenzéki politikus megkeresésére, helyette Batiz András kormányszóvivő spekulációnak, rosszindulatú találgatásnak minősítette a kérdésfelvetést, amit érdemben nem kívánt kommentálni. Ezért tegnap Szijjártó Péter is a nyilvánossághoz fordult. A képviselő gyanítja, hogy Gyurcsány háttéralkukat folytat az államfő megválasztása előtt. Szijjártó egy piros-kék színű köpenyt (ez az MSZP-t és az SZDSZ-t volt hivatott szimbolizálni) mutogatva arról beszélt, hogy nem akarják köpönyegforgatással vádolni a kormányfőt, ezért várják határozott véleményét. Hangsúlyozta, hogy az elnökválasztás eddig korántsem folyt méltó módon, „kufárkodás, kupeckedés, háttéralkuk” jellemezték azt.
Kuncze Gábor SZDSZ-elnök úgy kommentálta a háttéralkuval kapcsolatos híreket: „Ami a Magyar Nemzet elmúlt néhány hétbeli cikkeit illeti, azzal kapcsolatban összefoglalólag azt tudom mondani, hogy soha, semmilyen állítása nem volt megalapozott, a lap ezeket kitalálja, a magyar sajtó szégyenére.” Hozzátette: nincsenek egyeztetések az MSZP-vel, az első forduló után ugyanakkor az SZDSZ elnöke szerint is megnyílik a politika mozgástere. A szabad demokraták azt tervezik, hogy felveszik a szavazólapokat, majd vissza is adják azokat, így nem vesznek részt a szavazásban. A pártelnök megjegyezte: egyelőre senki nem kért felmentést a frakciódöntés alól.
A cáfolatokkal szemben lapunk úgy értesült: nagy esély van arra, hogy Gyurcsány Ferenc az első választási forduló után bejelenti saját jelöltjét, akiről korábban megegyezett az SZDSZ-szel.
Feszül a húr
Mécs Imre – aki korábban az SZDSZ-frakció álláspontjával szemben úgy nyilatkozott, hogy Szilit támogató voksot kívánt leadni – az MTV Nap-kelte című műsorában elmondta, hogy pártjának „nem szabad tovább feszítenie a húrt, és részt kell vennie a szavazáson”. Szerinte pártja a 2006-os választásokra való felkészülést kockáztatja távolmaradásával, s emiatt a „választópolgárok csóválják fejüket”. – Elég volt, részt kell venni a szavazáson – vélekedett Mécs, aki szerint pártjának és vezetésének, miután megmutatta különbözőségét és befolyását, kicsit magába kellene néznie, hogy hol rontották el az MSZP-vel történő eredményes konzultációt. A szabad demokrata politikus „sunyinak tartja” pártja taktikáját, hogy a szavazástól való távolmaradásával (ami távol áll az SZDSZ mentalitásától, hagyományaitól és elveitől) eldönti a választást.
Bár Mécs Imre szavai is az egyre erősödő koalíciós feszültségről és a beláthatatlan következményekről szólnak, Lendvai Ildikó mégsem tart attól, hogy a baloldal szétveréséhez és tönkretételéhez vezethetne a köztársaságielnök-választás. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a szocialistáknak „nem is rossz” esélyei vannak Szili megválasztására. A képviselő Pápán elmondta, hogy amennyiben a frakciók a képviselők egyéni lelkiismeretére bízzák a döntést, van esélye a házelnöknek. Lendvai egy sporthasonlattal azt is szemléltette, hogy a párttagokat nem tájékoztatták az MSZP esetleges vészforgatókönyveiről. A frakcióvezető úgy látja, hogy az ellenzék sem biztos saját jelöltje megválasztásában, ezért tapasztalható „ez a rettenetes hisztéria és kavarodás” a szavazólapok bemutatása körül. – Ami az ő néhány képviselőjüknél bizonytalanság, az meg nálunk a reményt növeli Szili Katalin megválasztása iránt – vélekedett. Lapunk hét végi, titkos paktumra vonatkozó írását a politikus egy taktika részének tartja, egy spekulációnak, amellyel az ellenzék és a hozzá közel álló napilap „megpróbálja gyengíteni azokat az esélyeket, amelyek ma még megvannak Szili Katalin megválasztásához”.
Három szavazat
Áder János, a Fidesz frakcióvezetője arra számít, hogy ha mindenki úgy cselekszik a parlamenti államfőválasztáson, ahogy eddig nyilatkozott, akkor Sólyom László győz három szavazattal. A politikus erről a Nap-kelte műsorában beszélt, hozzátéve, hogy úgy látszik, a függetlenek közül egy-két személy és az SZDSZ-ből hárman támogatják Szili Katalint. Arra, hogy a Fideszből érkezhet-e szavazat a szocialista házelnökre, Áder annyit mondott: „Én azon leszek minden eszközzel, a meggyőzés minden eszközét latba vetve, hogy ez ne következzen be.” Hozzáfűzte: egyhangú frakciódöntés született arról, hogy kit támogatnak, és arra kérték a frakció tagjait, ha valaki nem Sólyom Lászlót kívánja támogatni, azt ne a sajtóból tudják meg, de ilyen jelzés nem érkezett. A Fidesz frakcióvezetője azonban nem zárja ki, hogy a hétfői, első fordulós szavazás eredménytelensége után a kormánypártoknak egyetlen éjszaka alatt sikerül egy másik, közös jelölt személyében megállapodni. De még ha ilyen módon a koalíciós vita elcsendesedik is, kérdés, hogy a szocialista frakció minden egyes tagjának szavazatát megkapja-e az új jelölt.
A harmadik köztársaság elnökei. A kelet- és közép-európai kommunista rendszerek összeomlásának folyamatában 1989. október 23-án Magyarországon harmadszorra kiáltották ki a köztársaságot, amelynek első, ideiglenes elnöke Szűrös Mátyás lett. A politikus 1990. május 2-ig, a demokratikusan megválasztott új Országgyűlés alakuló üléséig töltötte be ezt a tisztséget, utána szintén ideiglenes államfőként Göncz Árpád következett. Az író-műfordító 1990. augusztus 3-tól az akkori két meghatározó politikai erő, az MDF és az SZDSZ különmegállapodása alapján kétharmados támogatottsággal a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke lett. Mandátuma lejárta előtt az 1994-ben kétharmados többséget szerzett MSZP–SZDSZ-koalíció megint őt jelölte köztársasági elnöknek, míg az akkori ellenzék Mádl Ferencet támogatta, aki 1993–94-ben művelődési és oktatási miniszterként is tevékenykedett. Az Országgyűlés 1995. június 19-én e két jelölt közül újra „a nép Árpi bácsiját” választotta államfővé, akinek mandátuma 2000. augusztus 3-án járt le. Az Országgyűlés 2000. június 6-án, a választási folyamat harmadik fordulójában az egyedüli jelölt Mádl Ferencet választotta Göncz utódjául. A jogászprofesszort a Fidesz–FKGP–MDF-kormánykoalíció jelölte a posztra. Mádl 2000. augusztus 4-én kezdte meg ötéves hivatali időszakát.
Menetrend
Legalább harminc nappal a hivatalban lévő államfő megbízatásának lejárta előtt új elnököt kell választania az Országgyűlésnek az Alkotmány szerint. Mádl Ferenc köztársasági elnök ötéves mandátuma idén augusztus 3-ig szól, a parlament ülésterve szerint június 6-án és 7-én a képviselők titkos szavazással dönthetnek az utódról. A posztot minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár betöltheti, aki már több mint 35 éves, és aki legalább ötven képviselő jelölését megkapta. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor lép hivatalába, ez- előtt azonban az Országgyűlésben esküt tesz.
Az első forduló hétfőn: az elnök megválasztásához kétharmados többség – azaz a 386 tagú parlament 257 képviselőjének a szavazata – szükséges. Az Országgyűlés ülésterve szerint a hétfői ülésnapon délután háromtól negyven percen át tart majd a titkos szavazás, a szavazatok összeszámlálása pedig újabb negyven percet vesz igénybe. Körülbelül fél ötkor ismertetik majd az első forduló eredményét.
A második forduló kedden délelőtt: ha az első szavazás sikertelen, akkor meg kell ismételni a jelölési procedúrát, amelyre hétfőn este nyolc óráig van módjuk a képviselőknek. A második fordulóban (hasonlóan az első körhöz) szintén a kétharmados többségre van szükség ahoz, hogy egy jelöltből köztársasági elnök legyen. A keddi második fordulóban a titkos szavazás tíz órakor kezdődik, annak eredményét 11.20-tól ismertetik.
A harmadik forduló kedden délután: a választás második fordulójának sikertelensége esetén a harmadik körben már a szavazásban részt vevők egyszerű többségével dönthetnek az új államfőről. A titkos voksolást délután egy órakor kezdik, eredményét 14.20 perckor ismertetik. Az ügyrendi bizottság állásfoglalása szerint amennyiben szavazategyenlőség lenne, az államfőválasztást az elejétől, vagyis a jelöléstől kezdődően meg kellene ismételni.
Lakner Zoltán politológus: A jobboldal „a nevető harmadik” kifejezése nagyon pontosan leírja a helyzetet, hiszen parlamenti kisebbségből köztársasági elnököt választani „nagyon komoly politikai teljesítménynek számít. Ez nyilván a Fidesz iránti szimpátiát erősítené, mert azt mutatja, hogy ők tudnak politizálni, az MSZP-t pedig, amely többségből képtelen a saját jelöltjét erre a posztra juttatni, cselekvőképtelen pártként fogják sokan érzékelni, és a pártnak hónapjai mennek rá, hogy visszakapaszkodjon. Szili Katalin megválasztásához az kellene, hogy Sólyom László támogatói tízzel kevesebben legyenek jelen a szavazáson, vagy hogy a fél SZDSZ mégis szavazzon, és mindannyian Szilire. Ezeket abszurd variációknak tartom. A jelen felállás szerint nagyon minimális az esélye, hogy Szili Katalin köztársasági elnök legyen.
Kéri László politológus: Nem tartom jó stratégiának a kisebbik koalíciós párt kitartását, amely abban reménykedik, hogy a következő választásokon ezt a választók honorálni fogják. Ebben bízni politikai botorság. Az MSZP-ben úgy fogják értékelni, hogy az SZDSZ miatt buktak, és ez egy olyan mély seb lesz, amit nem tudnak a következő egy év alatt begyógyítani, és a kampányban is egymás ellen fognak harcolni. Elképzelhető, hogy végeredményként elfogadható az MSZP számára Sólyom László megválasztása. Lehet, hogy eredetileg nem gondoltak erre, de amikor látták, hogy nem tudnak kimászni a saját maguk által állított kelepcéből, felmerülhetett, hogy végigjátsszák Szili támogatását, de ha nem lesz más választás a harmadik fordulóban, akkor elegáns dolog, ha Sólyom Lászlót támogatják.
Lengyel László politológus: Ha Sólyom László nyer, akkor a 2006-os országgyűlési választásokon a jobboldal akár kétharmados parlamenti többséget is szerezhet, míg a baloldalnak vége. Az SZDSZ 2006-os parlamentbe kerülésének szempontjából azt tartanám legjobbnak, ha a párt most kilépne a koalícióból. Ha azonban Szilit mégis megválasztanák az SZDSZ megtörésével vagy nyilvános megaláztatásával, az az SZDSZ kiesését jelentené a parlamentből. Gyurcsány Ferenc kormányfőnek is van felelőssége a megegyezés hiányában, aki elmulasztott megfelelő alternatívát kínálni, s így most már a politikai jövőjét erre föltette. Ha most sikertelenség lesz, akkor az első, aki ebben elhullik, Hiller István, de a második helyen Gyurcsány Ferenc van. Szili Katalinnak személyes indulatait és érzelmeit félretéve önként vissza kellene lépnie.
