Statisztikai kimutatások szerint Magyarország éves bruttó nemzeti termékének, GDP-jének döntő része exportból származik. Legfontosabb partnerünk Németország, amely az összkivitel 50–55 százalékát „fogadja”. Európa legerősebb gazdaságán kívül fontos partnerünk még Ausztria, illetve Olaszország. Bármilyen meglepő, a felsorolt uniós államok teszik ki az éves export 80–85 százalékát, vagyis a három nyugat-európai országgal folytatott kereskedés jelenti pillanatnyilag a magyar gazdaság bázisát. Ha az utóbbi évtizedben – szerkezetében legalábbis – konzerválódott, sőt erősödött is a kivitelre alapuló gazdasági státus, szakértők nagy reményeket fűznek a szomszédos országokkal folytatott kereskedelemhez, továbbá a határ menti, átalakuló régiókhoz. Valóban feltartóztathatatlan a gazdasági integráció folyamata: a hazai nagyvállalatok egyre inkább a keleti és délkeleti irányú felvásárlásokra összpontosítanak, míg a közepes méretű vállalkozások érdeklődve figyelik a szomszédos országokban jelenleg is zajló privatizációt. A statisztikák alapján a határ menti régiók egyik legnagyobb befektetője Magyarország, s az e térségekkel való kapcsolatokat szorosabbra fűzi a – hazánkban tapasztalt folyamatos drágulás miatt – népszerű bevásárlóturizmus. Ugyanakkor a magyarok által lakott szomszédos területek gazdasági helyzete, a magyar népesség gazdasági pozíciója heterogén. A kimutatások szerint a magyar tőke exportja megindult a szomszédos országokba, de sokkal inkább Romániába, Szlovákiába és Horvátországba, semmint Szerbiába, illetve a Vajdaságba. Tavaly több mint egymilliárd eurónyi működő tőke áramlott ki, döntő többségében a szomszédos országokba. Ez azt jelzi, hogy a magyar befektetők látják az ott rejlő lehetőségeket. Ám a magyar vállalatoknak jobban ki kell használniuk a jó kapcsolatokból és a nyelvtudásból eredő előnyüket. Öszszeállításunkban nemcsak a határ menti térségekről, hanem a szomszédos államokról is körképet adunk.
Románia
Délkelet-Európa országai közül számunkra Románia a legfontosabb partner; a kapcsolatok az utóbbi időben intenzívebbé váltak, s magyar tőkebefektetés is megindult Romániába; többnyire kis- és közepes vállalatokba. Ugyanakkor a külkereskedelmi forgalmunkban Románia csak a 14–15. helyet foglalja el.
Keleti szomszédunk az utóbbi években hozzávetőleg ötszázalékos gazdasági növekedést produkált, ami biztató tendencia a korábbi hektikus növekedési ráták után. A gondot az jelenti, hogy az ipari vállalatok többsége veszteséges, alacsony hatékonyságú, modernizációjuk rendkívül pénzigényes, s privatizációjuk nehézségekbe ütközött. Az agrárium Romániában is érzékeny ágazat, ráadásul a munkaerő-állomány jelentős részét – 30 százalékot – a mezőgazdaság tartja el. Az átlagfizetés 100 USD, vagyis 20 ezer forint havonta. Erdély Románia integrációjának mozdonya lehet. Ennek alapja a földrajzi helyzet, valamint a gazdasági adottságok.
Horvátország
A piacgazdaságba való átmenetben – amelyet visszavetett a délszláv háború – félúton van Horvátország. Az egy főre jutó GDP alig kevesebb, mint hazánkban, ugyanakkor az árak és a bérek csaknem kétszer magasabbak. A horvát gazdaság 2000-től évente átlagosan négy százalékkal bővül. A reálgazdaság problémáit mutatja, hogy több ezer cég fizetésképtelen. A bankszektor ugyanakkor stabilizálódott. Bár a kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodást felváltó, az Európai Unió és Horvátország közötti új megállapodás az élelmiszerek, agrártermékek magyar exportjában jelentett nehézségeket, a kivitel összértéke a 2003. évi 378 millióval szemben tavaly elérte az 570 millió eurót. Ez azt jelenti, hogy az 1100 magyar exportőr horvát partnereivel való tartós kapcsolatát nem zavarja meg a néhány százalékos többletvám, amely 2004. május elsejétől a termékeiket terheli. Magyarország 1993 és 2004 között összesen egymilliárd dollárt fektetett be déli szomszédjánál, ezzel Ausztria, Németország és az USA mögött a negyedik helyen áll a külföldi beruházók rangsorában.
Szerbia és Montenegró
Dicséret illeti a szerb jegybankot, mert szigorú monetáris politikája révén az inflációt sikerült 10 százalék körüli szintre leszorítani, és az idén várhatóan már egy számjegyű lesz a pénzromlás éves üteme. Kedvező, hogy a szerb kormány határozott lépésekkel adóreformot hajtott végre a közelmúltban, amelynek révén a kétkulcsos áfa normál kulcsa 18 százalék lett, a kedvezményes kulcs pedig nyolc százalék. Ez jelentősen megemelte az egyes cégek termelését, illetve kedvezően hat az ország külkereskedelmére is. Gondot jelent, hogy még mindig túl nagy az állami vállalatok, illetve a közszféra szerepe mind az infrastruktúrában, mind a kommunális ellátásban.
Ugyanakkor óriási munkanélküliség, másfelől túlzott foglalkoztatottság van a gazdaságban; minden harmadik embert a közszféra alkalmazza. A szerb bankrendszer viszonylag erős, probléma azonban, hogy túlzottan nagy az ottani pénzintézetek likviditása, mivel kevés az érdemi befektetési lehetőség. A magyarországi vállalatok aránylag csekély érdeklődést mutattak a szerbiai privatizáció során – a magyar befektetők félénkek.
Ukrajna
Ukrajnában a privatizáció – a gazdasági háttér és a tőkehiány miatt – a kis- és középvállalatokat érinti, számos nagyvállalat állami kézben van. A kijevi kormány a 2004. évi 12,1 százalékos GDP-növekedés után az idei évre 8,2 százalékos ütemet prognosztizált. Kárpátalján a gazdaságba invesztált külföldi tőke összege 204,3 millió USD, ami az Ukrajnában befektetett külföldi tőke öt százaléka, egyébként keleti szomszédunk függetlenné válása óta folyamatosan Magyarország a legnagyobb külföldi befektető. A magyar ajkú térség gazdaságába beruházott tőkével, a Kárpátalján bejegyzett külföldi befektetések 20,6 százalékával hazánk messze az első helyen áll – több mint 110 ukrán–magyar vegyes vállalat működik ott. Kárpátalja uralkodó ágazata a mezőgazdaság. Gazdasága – valamennyi ágát tekintve – alacsony hatásfokú, a műszaki színvonal és a szervezettség elmaradottsága jellemzi. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. Kárpátalján a lakosság átlagbére alatta marad az országos átlagnak (havonta 237,85 hrivnya, hozzávetőleg 44 USD). Ukrajna WTO-tagsága után az EU szabad kereskedelmi megállapodásokat köthet vele, így tovább javulnának a magyar vállalkozási feltételek is.
Szlovénia
Szlovénia a magyar külkereskedelem szempontjából a 26. helyen áll. Ugyanakkor az exportintenzitás-mutató (a partnerország egy lakosára jutó magyar export) Ausztriától eltekintve Szlovénia esetében a legnagyobb. A kereskedelmi kapcsolatokban az áruforgalom dominál. Szlovéniába irányuló kivitelünk 2004-ben majdnem 2,5-szer gyorsabban nőtt, mint Magyarország összexportja. A forgalom a korábbi trend folytatásaként 82 millió eurónyi magyar exporttöbbletet mutat. A magyar beruházások értéke Szlovéniában mintegy 20 millió euró. Szlovénia elsősorban a vegy- és gyógyszeripar, a fémfeldolgozás, az elektronika, az információs és kommunikációs technológia, valamint az élelmiszeripar területén kínál üzleti lehetőségeket a magyar befektetők számára. A Magyarország és Szlovénia közötti áruforgalom 2003-ban elérte az 562 millió eurót, egyébként 1998-tól folyamatosan emelkedik. A Magyarországról Szlovéniába irányuló áruk harmadát feldolgozott termékek, 20-20 százalékát energiahordozók, illetve élelmiszerek, ital- és dohányáruk, a fennmaradó hányadot pedig gépek, nyersanyagok, elsősorban alumínium teszik ki.
Szlovákia
A közelmúltban bevezetett egykulcsos adórendszer egyértelműen bebizonyította, hogy sikeres volt a reform, kisebb lett az adóelkerülés, nőttek a bevételek mind a személyi jövedelemadó, mind pedig az általános forgalmi adó tekintetében. Szlovákiában a személyi jövedelemadóban az összes jövedelem 19 százalékos kulccsal adózik, és az általános forgalmi adó mértéke is 19 százalék. A szlovák kormányzatnak is az a fő célkitűzése az adóváltozásokkal, hogy az államháztartás bevételi oldalát a lehető legnagyobb mértékben feltöltse, minden bevételt, jövedelmet csak egyszer adóztasson, és minden fogyasztás után csupán egyszer adózzanak az állampolgárok, vállalkozások. Szlovákia már nemcsak a nagy nemzetközi befektetők, hanem a szomszédos országok kis- és középvállalatai számára is előnyös működési feltételeket kínál. A fejlődés árnyoldala, hogy 18 százalékos a munkanélküliségi mutató. Ami a legnagyobb külföldi beruházókat illeti, a listát Magyarország vezeti 6,191 milliárd koronával, majd Ausztria következik 6,122 milliárddal, Csehország a harmadik 4,43 milliárddal. Az SME napilap szerint egy főre vetítve mindössze 155 dollárt jelent a működő tőke, miközben 2004-ben Lengyelországban az egy főre jutó külföldi működő tőke volumene 203, Csehországban 435, Magyarországon pedig 397 dollár volt.
Fókuszban a régiók
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány gondozásában megjelent Közeledő régiók a Kárpát-medencében című, Dél-Szlovákia, Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulására összpontosító kötet a politikai határokon átívelő gazdaság fejlődési folyamatairól ad képet. A szerkesztői-szerzői gárda – Törzsök Erika, Réti Tamás, Tibori Szabó Zoltán, Králik Loránd, Sánduly Edit, Szabó Árpád, Juhász Jácint, Györfy Lehel, Ádám János Imre, Reiter Flóra, Semsey Ilona, Tóth Attila, Tuba Lajos és Huszka Beáta – olyan témákra irányítja a figyelmet, amelyeket ritkán elemeznek a szakértők. A kutatások módszertanában fellelhető matematikai példák hiánypótlóvá teszik a könyvet.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
