Azt akarjuk, hogy a világ meghallja a segélykiáltást: Veszélyben az al-Aksza mecset! – tolmácsolja a mozlimok szavait Hussein Moussawi, Libanon nagykövete, egyúttal a hazánkban állomásozó mozlim diplomaták doyenje. Libanon nagy tekintélyű képviselője szavai alátámasztására Khaled Ghazalt, az érintett nép, a palesztinok nagykövetét, valamint az Iszlám Konferencia Szervezetének korábbi vezetőjét, Irán első diplomatáját hívta meg magához. A közös fellépésre két aggasztó jelenség miatt került sor, fogalmaz Moussawi. Egyfelől a Gázai övezetből való kivonulás ellen tiltakozó zsidó telepesek akarják az utóbbi időben megrongálni a mecsetet, másrészt pedig a salamoni templomot kereső ásatások veszélyeztetik az épület stabilitását, közölte a libanoni diplomata. „Kilenc oldalon gyűjtöttük össze azokat a cselekményeket, amelyek a mecset ellen történtek 1967, az izraeli megszállás óta” – lobogtat meg egy papírköteget. A kezdetekben feljegyezhető, hogy az izraeli megszálló csapatok harckocsival hajtottak fel a mecset közvetlen közelébe. Később több alkalommal próbálták felgyújtani szélsőséges zsidók a templomot (1969-ben egy Denisz Dohán nevű szélsőséges gondolkodású férfinek kis részben sikerült is), amely elképzeléseik szerint „útjában van” a Harmadik Templomnak. Bizonyos időközönként egy-egy fanatikus csoport a tiltások ellenére fel is megy a dombra, ahol nagy ceremóniával leteszik a Bibliában megjósolt templom alapkövét. A legújabb támadás két hete történt, amikor egy magát turistacsoportnak valló társaság tagjai rendőri kísérettel behatoltak a Mecsetek terére – pedig ezt tiltja a helyi szabályzat. Hatalmas izraeli zászlókkal léptek be a térre, s csak a helyi fiatalok tudták megakadályozni, hogy behatoljanak a mecsetbe. Az izraeli rendőrség az elmúlt hetek során letartóztatott két csoportot a mecset közelében. Az egyik rakétával próbálta megrongálni a templomot, a másik pedig távirányítható repülőgéppel kísérelt meg robbanóanyagot eljuttatni a szent hely közelébe.
A libanoni diplomata elmondta, a mecset nem csupán a világ 1,3 milliárd mozlim hívője számára szent, de megtalálható az ENSZ világörökség-listáján is. „Ezt megrongálni vagy megsemmisíteni az egész világ kára lenne” – szögezte le a nagykövet, ám hozzátette, egy ilyen lépés egyúttal az 1,3 milliárd hívő felháborodását is magával vonná. „Tüntetések érnék egymást, sőt, néhány túlzottan lelkes, más szóval szélsőséges ember akár erőszakos cselekményeket is elkövethetne” – szólt az aggasztó lehetőségekről. Példaként említette a 16 halálos áldozatot követelő megmozdulássorozatot, amely a Korán guantánamói meggyalázásáról szóló cikk megjelenését követte. A diplomata szerint a mecset megrongálása vagy megsemmisítése akár új felkelést robbanthatna ki a palesztinok körében. Emlékeztetett rá, hogy 2000-ben Ariel Saron az al-Aksza mecsethez történt sétája elég volt ahhoz, hogy elkezdődjön a második intifáda. Az erőszakhullámról hasonlóképp vélekedett a palesztin nagykövet is, aki rendkívül veszélyesnek tartotta a mecset elleni esetleges fellépést.
Úgyszintén veszélyt jelent a mecsetre nézve, hogy 1967 óta folyik az a régészeti kutatás, amely a jeruzsálemi templom nyomait kutatja a területen. Hussein Moussawi szerint az ásatások egyértelműen politikai indíttatásból kezdődtek, és eddig semmiféle nyomát nem találták a legendás építménynek. „Ennek ellenére tovább kutatnak, egyre mélyebbre ásnak, ezzel pedig veszélybe kerül a munkálatok helyszíne fölött található al-Aksza mecset” – mutatott rá a diplomata. Palesztina nagykövete szerint a mozlimok nem kérnek mást, mint amit ők is adnak. „Mi tiszteljük a zsidó és a keresztény szent helyeket. Csak azt kérjük, hogy ők is tiszteljék a mi szent templomunkat” – mondta Khaled Ghazal.
Irán képviselője kollégáival együtt kiállt a mozlim szentély védelméért.
„Mozlim országként aggodalommal figyeljük nővéreink és fivéreink küzdelmét” – mondta Abolfazl Rahnama. Az iráni nagykövet felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan nemzetközi szerződések, amelyek védelemben részesítik a szent helyeket világszerte, így az al-Aksza mecsetet sem szabad megrongálnia az izraelieknek. „Nemcsak azért, mert ez egy nagyon érzékeny téma a diplomáciában, hanem mert egyúttal nemzetközi jogszabályokba is ütközik a támadás a mecset ellen” – szögezte le Rahnama. Irán képviselője hivatkozott országa 30 ezer fős zsidó közösségére. Teherán minden olyan közösségnek, amely legalább százezer tagot fel tud mutatni, képviseletet biztosít a parlamentben, ám a zsidóság ennél kisebb létszámmal is tagot küldhet a törvényhozásba. Mint a nagykövet elmondta, a zsidó kisebbség számos alkalommal kritizálja Izrael politikáját, utcai tüntetéseket tartanak, amellyel ártatlan emberek meggyilkolása ellen tiltakoznak. „A történelem bebizonyította, hogy a mozlim, keresztény és zsidó emberek tudnak egymás mellett élni békében. Ha tiszteletben tartják egymás vallási szentségeit, semmi baj, ám ha nem, ott konfliktus alakulhat ki” – vélte az iráni diplomata.
Az iszlám ősi szent helye. Az al-Aksza mecset már az iszlám legkorábbi időszakaiban is szent volt. Mohamed próféta, az iszlám vallás megalapítója ezt a jeruzsálemi mecsetet nevezte ki az ima irányának, amelyet később áthelyezett Mekkába. Jelenleg az al-Aksza számít a mozlimok harmadik legszentebb helyének Mekka, valamint a próféta városa, Medina mellett. A mecset Jeruzsálem azon területén áll, amelyet a zsidók Templomhegynek neveznek, s szentként tisztelnek. A zsidóság hite szerint az al-Aksza mecset a legendás Nagytemplom romjaira épült. Az első templom megsemmisült, majd a később felépített szentélyt a rómaiak leromboltatták. A Biblia szerint itt fog felépülni a harmadik templom is, ám az a mennyből száll alá Krisztus második eljövetelekor. (S. L. S.)
