Amerikai célokat követhet a brit uniós elnökség

T e r r o r L o n d o n b a n A támadások a klasszikus al-Kaida-akciók formáját követik, így nagyon valószínű, hogy ez a szervezet hajtotta végre a merényleteket – fogalmazott Gorka Sebestyén. A biztonságpolitikai szakértőhöz hasonlóan vélekedett Nógrádi György is, aki inkább terrorcsoportok laza hálózataként írja le az al-Kaidát, amely akár az olimpiai pályázat sikere miatt dönthetett a merényletek mellett.

Árulkodó jelek, hogy egyszerre több támadást hajtottak végre, ezeket összehangolták, valamint a madridi robbantásokhoz hasonlóan a csúcsforgalom idején történt az esemény, egy nagy horderejű politikai esemény alatt – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Úgy vélte, míg Madridban a közelgő választások miatt robbantottak az Atocha pályaudvaron, London belvárosa a G8-csúcstalálkozó miatt borulhatott lángba. Mint Gorka elmondta, az ilyen támadások hatalmas stratégiai harcászat részei, s London ilyen szempontból logikus döntés, hiszen épp az Egyesült Királyság támogatta legerőteljesebben Amerika invázióit Afganisztánban és Irakban.
A biztonságpolitikai szakértő elmondta, a brit kormány a mostani támadások fényében talán meglepő módon, de igen hatékony volt a terrorista sejtek felgöngyölítésében 2001. szeptember 11-e után.
Nógrádi György szerint a mostani támadások abban a városban történtek, amely 2012-ben olimpiát fog rendezni, s így üzent a helyi radikális csoport a világnak: hét év múlva sem lesz biztonságosabb hely a brit metropolis, mint most. A biztonságpolitikai szakértő a támadások hátterében látja többek között London elkötelezettségét az iraki szerepvállalásban, valamint a G8-csúcs rendezését is. „Az al-Kaida olyan szervezetek laza hálózata, amelyben a tagok nagyrészt önállóak” – vélte Nógrádi, aki közölte, ha Oszama bin Ladent megölnék is, a hálózat tovább élne.
Az EU esetlegesen változó hozzáállását tárgyalva rámutatott, hogy „a második világháború vége óta nem került szembe egymással ilyen élesen az unió három vezető hatalma, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország”. A biztonságpolitikai szakértő úgy gondolta, az EU következő fél évében Nagy-Britannia – a tőle megszokott módon – az amerikai célok érvényesülését fogja szorgalmazni, így a mezőgazdasági termelők helyett az iparra, a technológiai fejlesztésekre, az oktatásra költik a támogatásokat. Egyúttal elmondta, az Európai Unió képtelen lesz az érdekeit védeni a stratégiailag kiemelten fontos közel-keleti vagy észak-afrikai térségben, nem lévén közös kül- és biztonságpolitikája. Ennélfogva Nógrádi szerint az amerikai törekvések fognak érvényesülni ezen a téren is.