Börtönbüntetésre ítélte a bíróság Judith Millert, mert nem szolgáltatta ki a hatóságoknak a neki nyilatkozó informátor nevét. A New York Times amerikai napilap újságírója olyan bíróság előtt tagadta meg a válaszadást, amely egy fedésben dolgozó CIA-ügynök nevének nyilvánosságra kerülése ügyében vizsgálódik. Az elveihez ragaszkodó tudósító kijelentette, nem kíván börtönbe vonulni, ám „ha az újságírókban nem bízhatnának meg a forrásaik, nem tudnánk dolgozni, és nem lenne szabad sajtó sem” – szögezte le lapja, a New York Times beszámolója szerint. A bíró azonban úgy döntött, hogy az információ megtagadása miatt előzetes letartóztatásba helyezi.
Osztja Miller véleményét Bill Keller, a New York Times vezetője is. A főszerkesztő szerint munkatársa döntése „bátor és elvhű volt, amely egyúttal olyan lelkiismeretes személyiségről tesz tanúbizonyságot, amely ennek az országnak a hagyományaiban alapítása óta fontos szerepet játszik”.
Matthew Cooper, az utolsó pillanatban „megtörő” újságíró a bíróság előtt felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben azt állította, a kihallgatás előtt nem sokkal üzenetet kapott forrásától, amelyben az feloldotta őt a titoktartás alól.
A szóban forgó ügynök, Valerie Plame a tömegpusztító fegyverek szakértőjeként dolgozott a Központi Hírszerző Ügynökségnél (CIA) – írja összefoglalójában az MTI. Férje, Joseph Wilson exnagykövet 2003 júliusában a The New York Times hasábjain megcáfolta, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnök uránércet akart beszerezni az afrikai Nigerben atomfegyverprogramjához, amit George Bush amerikai elnök állított a háború előtt. Wilson a CIA megbízásából 2002-ben maga derítette ki Nigerben, ahol egykor nagykövetként szolgált, hogy semmi sem igaz az egészből. Judith Miller és Matthew Cooper 2003 júliusában olyan kormányzati forrásokkal beszélt, akik elmondták nekik, hogy Joseph Wilson felesége CIA-ügynök. Valerie Plame nevét azonban nem ők, hanem egy harmadik újságíró, Robert Novak hozta nyilvánosságra. Coopert és Millert azért állították bíróság elé, mert nem voltak hajlandók elmondani, kik a kormányzati informátoraik, ez pedig bűncselekménynek számít.
A New York Times megjegyzi, ilyen komoly összetűzés nem volt a sajtó és a kormány között az 1971-es „Pentagon-papírok” ügye óta.
origo.hu
"Ez a hely a hazám" - mutatjuk az év egyik legszebb magyar dalát! - videó
