Akna robbant szerdán este hét óra tájban egy holland turista lába alatt a horvátországi Vis szigetén. A 27 éves T. D. S. a humi radarállomásnál a szigeten kiújult erdőtüzet, illetve a tűzoltók munkáját figyelte. Arra még nincs válasz, hogy a szerencsétlen nyaraló rálépett az aknára, vagy a zsarátnok forrósította fel a gyújtót, esetleg a robbanószerkezetet, így idézve elő a detonációt. Nem tudni azt sem, ismert volt-e a helybeliek számára, hogy azon a területen felszámolatlan aknamező van. Ilyen jelzés a környéken nem volt.
A sérült turistát a horvát légierő helikopterével a spliti kórházba szállították, ahol mindjárt megműtötték. Az ügyeletes orvos tájékoztatása szerint amputálták a bal alsó lábszárát, létfontosságú szervei azonban nem sérültek meg, tehát nincs életveszélyben.
A tragikus esemény miatt a horvát védelmi minisztérium szóvivője bejelentette, hogy a volt jugoszláv néphadsereget teszik felelőssé a visszamaradt aknáért, amit bizonyosan a horvátországi háború idején helyeztek el, és kivonulásukkor hagyták hátra, nem értesítve róla a helyi lakosságot. A horvát erők átfésülik a radarállomás szélesebb környékét, hogy ellenőrizzék, maradt-e még ott robbanóanyag – közölte a szóvivő. Marija Klanac emlékeztetett arra, hogy az aknátlanítási központ szakemberei a radarállomás felállításakor alaposan átvizsgálták a terepet a radartól számított 12–15 méteres körzetben, de egyetlen aknát sem találtak. Szélesebb területet azonban nem vizsgáltak, mert arrafelé nem voltak harci cselekmények, és a horvát hadsereg sem aknásított. Most azonban ezt a mulasztást is pótolják majd, hogy megelőzzék az újabb baleseteket. A holland turista a radarállomástól csaknem ötven méterre járt szerencsétlenül.
A horvát aknamentesítő szolgálat központja szerint az egykori jugoszláv tagköztársaság területén még mindig csaknem hétszázezer gyalogsági akna található. Eddig több mint száztíz civil és több aknaszedő vesztette életét a háborúból hátramaradt gránátok és fel nem robbant lőszerek miatt.
Kötelezik Horvátországot a fölszámolásra
Sok ezer gyalogsági és harckocsi aknát helyeztek el a délszláv háború idején a szerbek a magyar–horvát határ hatvanhét kilométeres szakaszán. Horvátországot a gyalogsági aknák teljes körű betiltását előíró ottawai egyezmény arra kötelezi, hogy 2008-ig szabaduljon meg a területén lévő gyalogsági aknáktól. Három éve neki is láttak a mentesítésnek.
A magyar határőrség szerint azonban a telepítésekről nem készültek megbízható feljegyzések vagy térképek, így aztán a mai napig komoly veszélyt jelentenek az arra járó emberek és állatok számára. A hazai határőrök 1990 és 1996 között a horvát oldalon hatvankét gyalogsági és tizenkilenc harckocsiaknát, valamint két ismeretlen típusú, vasúti sínek alá rejtett robbanószerkezetet és tizenegy, 100–450 méter hosszú és 2–30 méter széles harckocsik ellen lefektetett aknamezőt számoltak össze. A Magyar Honvédség tűzszerészei a határőrök jelzései alapján 1994 és 2000 között a térségben összesen huszonegy gyalogsági és öt harckocsiaknát semmisítettek meg, ezeket sokszor a vadak túrták ki, és hurcolták át a határon.
Miként megírtuk: tavaly augusztustól a horvátok az Eszékhez tartózó csaknem kétszázezer négyzetméteres területen a magyar–horvát aknamentesítő terv részeként dolgoztak rendszeresen. Egy hónappal később Kásádnál, az államhatártól száz méterre, horvát területen avartűz miatt robbant fel egy akna.
