Száznegyven évvel ezelőtt érte el a walesi kivándorlók hajója Patagónia keleti partját. 1865. július 28. nemzeti ünnep az Argentína déli részén élő walesiek körében. Akik feje fölött a kék-fehér, nappal díszített argentin zászló lobog, bár minden egyéb tekintetben walesiek. Száznegyven évvel ezelőtt a dél-amerikai államnak irdatlan benépesítetlen területei voltak, ahová örömmel várta a telepeseket. A walesiek nem a meggazdagodás reményében érkeztek a túliparosodott és az ősök hagyományaitól messze elrugaszkodott hazájukból Argentínába, hanem azért, mert walesiként akartak élni. Ez pedig kismértékben sikerült is, bár a walesi nyelv bizony eltűnőben van Argentínában.
A Mimosa nevű 450 tonnás hajó július 28-án érkezett meg a Gulf Nuevo öblébe, 153 telepessel a fedélzetén. Felépítettek néhány házat, ám mivel nem találtak ivóvizet, gyorsan továbbálltak. A kontinens belső részén rátaláltak a Chubut folyóra – ezt azonnal átnevezték Camwyra –, amelynek partján végül letelepedtek, s felállították végleges házaikat és a szívüknek oly kedves templomaikat. A patagóniai walesi kolóniában máig a mindennapi élet központja a vallási-kulturális centrumként szolgáló templom. Az első idők – mint ahogy az minden ilyen letelepedés során lenni szokott – nagyon kemények voltak. Gondot okozott, hogy a telepesek nagyon kis része volt földműves, sokan inkább bányászok, útépítők voltak, így szakértelmüket nem tudták a közösség szolgálatába állítani. A telepesek egy része meghalt, mások kiábrándultak a szokatlan tájból és visszariadtak az emberfeletti munkától. A telepesek egy része hazatért, hogy újra embereket csábítson a területre. Sikerrel is jártak, így 1874-ben és két évvel később kétszer léptek letelepedők Új Wales földjére. Az újonnan érkezőkkel ráköszöntött a bőség a csoportra: megépítették Argentína első öntözőművét, és vasutat is létesítettek Trelew és az első partot éréskor létesített Puerto Madryn városa között.
Az első időkben minden walesi volt a területen. Az iskolák, a templomi szertartások, a közhivatalok nyelve egyaránt az ősi dialektus volt. Nagyot léptek előre a demokráciában is: az argentínai walesi közösség volt a világon az első, ahol a nők is a férfiakkal egyenlő jogokat élvezve még szavazhattak is. A kezdetben engedékeny argentin kormányzat egy idő után azonban megvonta az autonóm jogokat a walesi telepesektől. A XX. század fordulóján bevezette a virágzó közösségekben a kizárólag spanyol nyelvű oktatást, s az oly sikeresen induló hazakeresés egy nemzedék alatt szinte teljesen megsemmisült. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a walesi nyelvű oktatást akkor szüntették be Patagóniában, amikor a gyűlölt Brit Birodalom elkezdte visszaadni az anyanyelv tanulásának lehetőségét Walesben. Buenos Aires a walesiek által felfejlesztett területre újabb telepeseket hívott, akik hatalmas számban érkeztek, ennélfogva néhány év alatt a walesiek kisebbségbe kerültek Chubutban.
Napjainkban Chubut tartomány már sokkal jobban benépesült. A walesi tartományban a telepek kisvárosokká alakultak, s bár különállásukat máig őrzik, a walesi nyelvet csak kismértékben tudták megtartani. A lakók közül a legtöbben spanyolul beszélnek, ám számtalan Jones vagy Evans vezetéknevű van közöttük. Trevelin településen – amely a külsőségek alapján akár Cardiff, Wales fővárosa mellett is lehetne – pedig könnyebben lehet megebédelni a Te Cymreig Yng Nghwm Hyfryd étteremben, mint a nevét kiejteni. Jelenleg mintegy húszezren élnek Chubutban, akik fenntartják a walesi identitást, s közülük körülbelül ezernek máig a walesi az anyanyelve. Walesnek jelenleg működik saját parlamentje, amely a nyelv felélesztésének tervével programot indított. Ennek keretében minden évben számos nyelvtanárt küldenek a tizenháromezer kilométerre lévő Patagóniába, hogy feltámasszák
a kis közösségben a nemzeti érzéseket.
A walesi nyelv. A világon mintegy 580 ezren beszélik a kelta nyelvcsaládhoz tartozó dialektust. Walesben a lakosság 20,5 százaléka beszél ősei nyelvén, ám valószínűleg nincs olyan közöttük, aki angolul ne tudna. Számosan beszélnek walesi (cymri) nyelven az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, Angliában és Argentínában. A nyelv az angollal nem áll rokonságban, csak annyiban, hogy mindkettő az indoeurópai családhoz tartozik. Közelebb áll hozzá a skót és ír gael, a man-szigeteki (mára kihalt) manx, a szintén eltűnt, korábban Cornwallben beszélt korni és a bretagne-i breton. A különbség azonban e nyelvek között is igen nagy, így egy cymrit beszélő nem érti meg az ír gaelül szólókat.
