750 millió Gyurcsány cégeinek

Háromnegyed milliárd forint értékben kaptak állami támogatást vagy állami megrendelést a Gyurcsány-cégháló tagjai – ismertette a minisztériumoktól beérkezett adatok összesítését a kormányfő vagyonosodását vizsgáló bizottság elnöke.

Czirják Imre
2005. 08. 31. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több mint 350 millió forintos állami támogatást kaptak Gyurcsány Ferenc céghálójába tartozó vállalatok, és 400 millió forintot meghaladó értékben kötöttek szerződéseket az állammal – közölte Szijjártó Péter (Fidesz), az Apró– Gyurcsány-érdekkör milliárdjainak titkát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke a testület ülésén. Kifejtette: a minisztériumok közül 14 tárca válaszolt úgy, volt kapcsolata legalább egy céggel az 54-ből, amelyben a miniszterelnök tulajdonos volt vagy ma is az, illetve amelyben vezető tisztséget töltött be. A minisztériumok adatait összesítve kapták meg az összesen háromnegyed milliárd forintot meghaladó összeget.
A korábbiakhoz képest feltűnően csendes bizottsági ülésen a képviselők egyetértettek abban, hogy kiket hallgassanak meg a november 19-ig terjedő időszakban. Eszerint újra beidézik Jagiellowicz Györgynét, a miniszterelnök 100 százalékos tulajdonában lévő Altus Rt. vezérigazgatóját, hogy megtudják, milyen forrásból származott Gyurcsány tavalyi, több mint 100 millió forintos és tavalyelőtti, 80 milliót meghaladó jövedelme. Ezek az összegek ugyanis zömmel az Altus osztalékából jöttek össze, ám kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc jogszerűen ruházta át a tulajdonosi jogok gyakorlását először éppen Jagiellowicznéra. Meg kívánja hallgatni a bizottság Medgyessy Péter volt miniszterelnököt, hogy választ kapjon arra, Gyurcsány tanácsadójaként vagy minisztereként felhasználta-e befolyását a saját, valamint volt és jelenlegi üzlettársait érintő állami döntések befolyásolásában. A testület arra is kíváncsi, hogy Erdős Ákos és a jelenlegi kormányfő korábbi kapcsolata szerepet játszott-e abban, hogy közvetve Erdős lett a tulajdonosa a Nemzeti Tankönyvkiadónak a privatizáció során. Ezért beidézik Erdős Ákost és azt a pénzügyminisztert, aki az ügylet idején hivatalban volt. A bizottság ezenkívül meg kívánja hallgatni Nacsáné Márki Rózát, az Aldo Kft. ügyvezetőjét, illetve az időszak végén a kapott információk fényében újra sort kerítene Gyurcsány Ferencre is. A kormánypárti képviselők egyedül azt akadályozták meg, hogy meghallgassák Suchman Tamást, a magyar alumíniumipart tömörítő Hungalu-cégcsoport magánosításakor tevékenykedő privatizációs minisztert.
A testület szintén egyhangú döntést hozott arról, hogy bekérik a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjával kapcsolatos dokumentumokat az ÁPV Rt.-től. A bizottság minden tagja megadta a felhatalmazást az elnöknek, hogy az illetékhivataloktól bekérje azokat az információkat, amelyek alapján a vizsgálóbizottság választ kaphat arra, került-e állami vagy önkormányzati ingatlan a Gyurcsány-cégek birtokába.

hangulatkeltés? Batiz András kormányszóvivő szerint Szijjártó Pétert a politikai hangulatkeltés szándéka vezérli, és a közvélemény manipulálásában már nem tud más eszközhöz nyúlni, mint hogy valótlanságokat állít. Szerinte a képviselőnek sem a céghálóra, sem pedig a számadatokra vonatkozó állításai nem tükrözik a valóságot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.