Állatvédelmi program vitákkal

Hiába utaztak több száz kilométert a Vier Pfoten nemzetközi állatvédő szervezet orvosai, Magyarországon mégsem ivartalaníthatták térítésmentesen a menhelyeken élő kóbor kutyákat. Elmondásuk szerint azért, mert a hazai állatorvosok ellenségesen fogadták őket. A kamara szerint viszont a rossz szervezés és szabálytalanságok vezettek a kudarchoz.

2005. 08. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idegtépő huzavona után hazautaztak a Vier Pfoten nemzetközi állatvédő szervezet munkatársai, miután – állításuk szerint – a magyar állatorvosok két héten át lépten-nyomon akadályozták munkájukat. Az állatorvosi kamara képviselője ezzel szemben úgy véli, a szervezet munkatársai sorozatos hibákat követtek el, valószínűleg itteni tapasztalatuk hiánya miatt.
A bécsi központú Vier Pfotennek Németországban, Romániában, Norvégiában, Svájcban és Bulgáriában működik tagszervezete, nemrégiben 4 Mancs Alapítvány az Állatvédelemért néven megnyitották magyarországi irodájukat is. Első hazai kezdeményezésük a Fekszik, azaz a Felelős kutyatartók szervezett ivartalanítási körútja elnevezésű akció, amelynek az a célja, hogy születésszabályozással csökkentsék a kóbor állatok számát.
A Vier Pfoten aktivistái már tavaly szeptemberben elkezdték a szervezést: engedélyt és támogatást az állatorvosi kamarától kaptak, miután vállalták, hogy mobil műtőjükkel járják az ország menhelyeit, és ivartalanítják a befogott kóbor kutyákat. Mindezt térítésmentesen, hiszen költségeiket adományokból fedezik, ők maguk pedig jelképes bérért dolgoznak. (A hazai állatorvosok egyébként a menhelyeknek adható kedvezménnyel, az állat súlyától függően 10-15 ezer forintért végzik el a beavatkozást.)
A helyszínekről, az időpontokról és a feladatokról is megegyeztek a kamarával. Megállapodtak abban is, hogy a műtéteknél magyar orvosok is jelen lesznek, és egy hónap elteltével ők folytathatják a világ tíz-egynéhány országában sikeresen működő programot. Ehhez itt hagynák a műtővel, vízmelegítővel, sterilizálóval, szekrényekkel, légkondicionálóval felszerelt kisbuszt is. A kamara ellenőrizte a guruló műtőt, és pótoltatta mindazt, aminek a hazai szabályok szerint benne kell lennie.
A Vier Pfoten csapata megfordult Székesfehérváron, Érden és legutóbb Szentendrén, de dolgozni alig tudtak. Macedón és bolgár orvosaik – Marina Ivanova és Katica Kovaleca – állítása szerint azért, mert a magyar fél újabb és újabb kifogásokat emelt ellenük. Másutt egy hét alatt több száz ilyen műtétet végeznek el, nálunk csupán 40-50-et sikerült.
Időközben kiderült, hogy a csapatban nincsen hazánkban honosított diplomával rendelkező orvos, tehát itt nem operálhatnak, ezért Szentendrére hívtak egy EU-diplomás kollégát. Néhány óra múlva megérkezett Bécsből Nabil Saad, aki lapunknak elmondta: elhalasztotta ottani munkáit, és azonnal indult, de úgy tűnik, hiába. A műtéti altatáshoz szükséges ketamint ugyanis a magyar törvények szerint csak a menhelyet felügyelő orvos írhatja fel, és minden cseppjével el kell számolnia, mert drognak minősül. Magyar szakemberrel azonban alig-alig találkoztak, meggyőződésük, hogy kenyérféltés miatt akadályozták a munkájukat. Loreszkó Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara állatvédelmi bizottságának elnöke szerint azonban a külföldiek programja gyakran nemcsak órákat, de napokat is csúszott, ennek ellenére igyekeztek jelen lenni.
A kamara akkor szakította meg a programot, amikor kiderült, hogy a várakozásba és semmittevésbe belefáradt két nem EU-diplomás orvos a tiltás ellenére megoperált hat macskát. Loreszkó Gábor lapunknak elmondta: a szerződés szerint csak kutyákat műthettek volna. Úgy vélte, szó sem volt szakmai féltékenységről, inkább rosszul előkészített akcióról és emberi hibákról. Annak ellenére, hogy az első akció kudarcba fúlt, a kamara nem zárkózik el attól, hogy együttműködjön a szervezettel. Terveik szerint egy hónap múlva összeülnek, és megbeszélik, ki hol hibázott, és mit kellene másképpen csinálni.
A Vier Pfoten munkatársai szerint szégyenletes, hogy Magyarországon a gyepmesteri telepek java részében két hét karantén után még mindig elpusztítják az öreg, gazdára esélytelen befogott állatokat. A szervezet túlélési lehetőséget ajánl ezeknek a kutyáknak, hiszen a születésszabályozással néhány év alatt érezhetően csökkenne az utcán kóborló állatok száma, és nem kellene végezni velük.




Járják a világot. A szervezet munkatársai tucatnyi európai és Európán kívüli országban dolgoztak már. Hasonló ivartalanítási programot indítottak Spanyolországban, Olaszországban, Németországban, Macedóniában, Bulgáriában, Romániában és Egyiptomban, Irakban a háború befejeztekor és Thaiföldön a cunami után. Mindenütt örömmel és hálával fogadták őket. A megműtött kutyákat, macskákat visszaengedik oda, ahol befogták őket, ezért – a fertőződés elkerülése érdekében – csak kisebb sebet ejtenek rajtuk, és a méhtestből csak kis részt távolítanak el.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.