Miként nyaranta mindig, most is tele van fiatalokkal a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó ócsai Madárvárta, ahol a tanösvények találkozásánál néhány napja elkészült a madárfigyelő torony. A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet magyarországi programvezetője, Steiner Attila szerint a tanösvényeken tett séta és a toronyból nyíló kilátás élménye hozzájárul ahhoz, hogy honfitársaink megértsék, mennyire fontos a madarak védelme.
A WWF Magyarország tavaly hadat üzent az ovvadászoknak és a madárcsempészeknek: elindította a Vigyázz a madárra! programját. Kapcsolatokat alakított ki többek között az olasz WWF-fel, illetve a román és szerb hatóságokkal is. A programvezető szerint ugyanis az orvvadászok már a védett madarak létét veszélyeztetik. A legnagyobb felvevőpiac Olaszországban működik, az éttermek hatalmas mennyiségben vásárolják a madarakat, amelyekből egy-egy tál ételhez tucatnyit is elpusztítanak. A haszon óriási.
Máig emlékezetes eset, amikor 2001 őszén az udvari határátkelőnél egy olasz hűtőkamionban
11 700, körülbelül 300 millió forint eszmei értékű védett madár tetemére bukkantak. Idén februárban az olasz és magyar vadászokat – hazánkban első alkalommal – természetkárosítás miatt letöltendő szabadságvesztéssel sújtották. K. András Lászlónét három év, négy hónap, H. Zsolt vadászt két év, további három magyar vadászt pedig egy év, tíz hónap börtönbüntetésre ítélte a bíróság. Két olasz vadász felfüggesztett, míg a 63 éves, szintén olasz G. Setaioli három év négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. Azóta úgy tűnik, hogy az olaszok inkább Románia és Szerbia védett madarait irtják, és hazánkon átutazóban buknak le. A legutóbbi vadászidényben a magyar hatóságok ötezer, többségében Romániából származó madarat foglaltak le, a román határőrizeti szervek viszont mindeddig még egyetlen esetben sem koboztak el csempészett madarakat. Az orvvadászok vonuláskor irtják őket, amikor egy időben és nagy tömegekben mozdulnak meg. De vannak más aljas módszereik is: kitömött baglyot lógatnak le a fáról, és megvárják, míg a többi madár eszét vesztve esik neki a csak éjszaka közlekedő idegennek. A bűnözőknek ezután már csak a hálót kell kivetniük rájuk. Máskor háromrekeszes kalitka középső részébe zárnak egy madarat, az vergődésével magához vonzza társait, és ezekre pillanat alatt rácsapódik a két szélső rekesz ajtaja
Az ócsai Madárvártán évente 18-20 ezer madarat fognak be és gyűrűznek meg. Nyáron 1200 méternyi hálót feszítenek ki, óránként ellenőrzik őket – nyilatkozta lapunknak Csörgő Tibor, az ELTE állat-szervezettani tanszékének oktatója, az ócsai madárgyűrűző tábor vezetője.
A madarászok huszonkét éve telepedtek le Ócsán, azóta működik gyűrűzőtábor az egykori szeméttelep helyén. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban nyolc tájvédelmi körzet és harminc természetvédelmi terület van, az ócsai tájvédelmi körzet az egyik legrégebbi, hazánkban az elsők között itt épült madárvárta. A lecsapolt ócsai láp ugyanis védett és fokozottan védett növények és állatok élőhelye, a területen kétszáz rendszeresen és száz ritkán előforduló madárfajt figyeltek meg. Többtucatnyi önkétes segítségével télen-nyáron vizsgálják, gyűrűzik, méricskélik a madarakat. Így róluk, a környezet állapotáról és változásairól jutnak új információkhoz.
Érintetlen tájak az ukrán határ mentén. A szatmár-beregi tájegység ukrán határ menti részén található a legtöbb érintetlen terület, ahol lényeges a természet megőrzése, a madárvédelem – közölte Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója. A Natura 2000 programban kijelölték a különleges madárvédelmi és természetmegőrzési tájakat összesen 78 671 hektáron. A madárvédelem két tájegységet, a Felső-Tisza mentét és a szatmár-beregi síkságot érinti. Mellette félszáz különleges természetmegőrzési területet neveztek meg: közöttük a bátorligeti lápokat, a Vajai-tavat, a baktai erdőt, a tiszalöki és tiszavasvári szikeseket. Ezekben a térségekben a jövőben csak a környezettudatos gazdálkodás engedélyezett. (MTI)
