Kénytelen-kelletlen elvetette a fővárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága a dunai alsó rakpart kiszélesítésének, dupla sávos gyorsforgalmi úttá alakításának tervét, miután többek között a zöldek felhívásának köszönhetően az UNESCO nemet mondott a világörökséghez tartozó budai panorámát fenyegető beruházásra. A szervezet jogilag nem akadályozhatja meg ugyan az építkezést, de a főváros feltehetőleg belátta, hogy nem tenne jót az ország nemzetközi megítélésének, ha a környezetromboló építkezéssel a budai védett övezet átkerülne a veszélyeztetett világörökségek listájára.
Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság szabad demokrata elnöke a testület hétfői ülése után a korábbi terveket elkészítő Főmterv Rt. főmérnökének társaságában jelentette be: csak akkor készülhet el a 2009-es határidőre a csepeli központi szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó budai főgyűjtő, ha elmarad a rakpart kiszélesítése. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy a csaknem hároméves engedélyeztetési eljárás kútba esett, mert kérdéses a beruházás európai uniós támogatása, ha kiszélesítik a rakpartot, amellyel az UNESCO szakvéleménye szerint sérülne a világörökség védelme.
Ezért a városüzemeltetési bizottság úgy döntött, hogy elővesznek egy olyan koncepciót, amelyen már korábban is dolgoztak a tervezők. Ez az elképzelés már nem számol a rakpart kibővítésével, hanem hol annak az alsó, hol pedig a felső részén vezetné el Buda szennyvizét. Ez a megoldás jóval olcsóbb is lesz a régebben tervezett beruházásnál, mintegy tízmilliárd forintot takaríthat meg az állam az új koncepció megvalósítása esetén – tette hozzá a politikus.
Megjegyezte: a projekt átalakítása nem hátráltatja az EU-forrásokból támogatott csepeli szennyvíztisztító kiépítését. A jövő héten a közgyűlés elfogadhatja a módosításról szóló előterjesztést, ezt követően részletes tervet készíthetnek az új beruházásról, majd az év végén módosíthatják az engedélyezési okiratot. Eközben folyamatos tárgyalásokat kell folytatni a főváros szakértőinek az Európai Fejlesztési Bankkal, hogy az új feltételek mellett elfogadják az új koncepciót, és támogatást nyújtsanak a megvalósításához. A Fővárosi Közgyűlés a jövő év elején dönthetne az új engedélyezési okmányról.
A Főmtervtől ugyanakkor a főváros egy tanulmánytervet is kér október végéig azokról a közlekedési, forgalomtechnikai és egyéb beruházásokról, amelyek szükségesek a budai Duna-part élhetőbbé tételéhez. Egyelőre azonban lapunk hiába kérdezte ezekről az elképzelésekről a bizottsági elnököt és a Főmterv képviselőjét, csak annyit voltak hajlandók elárulni: a 17-es és a 19-es villamosvonal összekapcsolását és a Fő utca forgalmának átalakítását tervezik.
Mint ismert, a főváros egyszer már elvetette a rakpartszélesítés koncepcióját, majd később – a zöldek szerint titkoltan – a közgyűlésben megszavaztatta azt.
A Védegylet álláspontja szerint az új fejlemény nem kevesebbet jelent, mint hogy az ügyben aktív civil szervezetek kezdetektől fogva javasolt elvei alapján terveznék meg a szennyvízgyűjtő csatornát, szélesítés nélkül, a meglévő nyomvonalak alá építve a vezetéket, és ez a fordulat főleg a Budapest Világörökségéért Alapítvány sikerének tekinthető.
A kivitelező cég projektigazgatója, Ivántsy Gábor ugyanakkor azt mondta, hogy a Margit híd és az Erzsébet híd közötti út és parkosított zöld sáv vált kérdésessé, amellyel számoltak a korábbi tervekben. Ez a zöld sáv azonban a környezetvédők szerint nem sok mindenre lenne jó, ráadásul nem kizárt, hogy csak a gyorsforgalmi utat építették volna meg, a fölé ígért zöld teraszok pedig pénzhiány miatt a tervezőasztalon maradtak volna.
Sall István, a Főpolgármesteri Hivatal alosztályvezetője tegnap kifejtette: nem csak az UNESCO tiltakozása döntött a tervek átgondolásában. Ha a nemzetközi szervezet szakemberei nem vétózták volna meg a világörökség részét jelentő Duna-parton a rakpart szélesítését, akkor sem lenne már sok esély arra, hogy a korábbi terv szerint időben elkészüljenek a beruházással. Az idén ugyanis a magas víz miatt a rakparton már nem lehetne építkezni, s várhatóan jövőre is gondokat okozna a időjárás – mondta.
Mint kiderült, a főváros a vereség ellenére sem mondott le a forgalom növeléséről a rakparton, ami a zöldek szerint a levegő és a zajszennyezés jelentős növekedését is jelenti. Sall István kérdésünkre elmondta: a tervezésnél távlatilag megmaradna annak a lehetősége, hogy az alsó rakpart alá később újabb út kerüljön.
Emlékezetes: a rakpartügy az egyik legnagyobb sajtófigyelmet kapott környezetvédelmi ügy volt a Zengő-beruházás eseményei után. Az fejlesztés ellen együtt küzdöttek a magyar zöldszervezetek (Védegylet, Levegő Munkacsoport, Magyar Urbanisztikai Társaság) a Budapest Világörökségéért Alapítvánnyal, és a civilek közösen fordultak az UNESCO-hoz is.
A világszervezet döntése után Demszky Gábor azt ígérte, hogy alternatív megoldást terjesztenek a helyzet megoldására a fővárosi szakbizottság, majd a közgyűlés elé. Üröm az örömben, hogy a jelenlegi tervek szerint sem mondtak le végleg a rakpartszélesítésről, hiszen a világörökségi védettséget nem élvező Margit hídtól északra levő részt átépítik. Vajda Pál főpolgármester-helyettes leszögezte: a bővített – Duna felé szélesített – részen kizárólag autók közlekednek majd, nem készülnek ott zöld sávot létesíteni.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
