A budai Várban tegnap csak a szokásosnál valamivel több rendőr és egy transzparens jelezte, elérkezett az államfőváltás ideje a Sándor-palotában. A Dísz térnek a Köztársasági Elnöki Hivatal épületére néző részén, a Fidesz emblémája mellett egy feliraton ezt olvashatták a járókelők: „Köszönjük, elnök úr, köszöntjük, elnök úr!” Mádl Ferenc az épület előtt fogadta a tisztségben őt váltó Sólyom Lászlót, aki az elnöki kocsiból kiszállva elődjével a Tükörterembe tartott. A puritán ünnepségen többek között részt vett Göncz Árpád volt államfő, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Szili Katalin házelnök, Holló András, az Alkotmánybíróság, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Polt Péter legfőbb ügyész. A külföldi államokat Julis Janus apostoli nuncius képviselte. Mádl Ferenc jogászi pontossággal idézte fel, hogy az Országgyűlés június 7-én választotta meg Sólyom Lászlót, a Védegylet kezdeményezésére, a Fidesz képviselőinek javaslatára.
Sólyom László még akkor letette a esküt.
*
Mádl Ferenc úgy ítélte meg, a parlamentet az a megfontolás vezette, hogy Sólyom László elkötelezett az ország, a nép, a nemzet, az alkotmány, a demokrácia mellett, s nagy jogi, politikai tapasztalattal rendelkezik.
Sólyom László válaszul azt mondta, hogy bár a nemzetet, a nemzet egységét ő testesíti meg, nem mondhatja el, hogy „az állam én vagyok”.
„Az állam nem én vagyok és nem mi, az állam vezetői vagyunk, a magyar állam alkotója a magyar nép” – tette hozzá. Az új államfő kollegiális bizalommal fordult a megjelent állami vezetőkhöz, s közölte, hogy a magyar néptől bizalmat és támogatást remél. Kijelentette: szeretné, ha vissza lehetne állítani az olyan fogalmak becsületét és fényét, mint a haza, a tisztesség és a hűség. Mádl Ferenc elnöki tevékenységét méltatva az uniós csatlakozásért végzett munkáját és a kettős állampolgárság ügyét említette meg.
Érvényteleníthetik
a Béla király úti szerződést?
Nincs kizárva, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megpróbálja visszavonni azt a szerződést, amelyet a Béla király úti államfői rezidencia eladása ügyében kötöttek. Az értékes budai területen a Rákosi-időkben emelt mostani épületek meglehetősen elavultak, ám maga a terület „kivételes természetvédelmi és biztonsági adottságokkal rendelkezik”. Utóbbi tényt Sólyom László sajtófőnökének csütörtöki közleménye is hangsúlyozta. Hírek szerint a befektető által adott milliárdos előleget visszafizeti a kincstár, vagy másik területet ajánl fel megvételre a társaságnak.
Átalakul a hivatal
A mintegy ötvenfős államfői hivatalt részben átszervezik. Vezetője az eddigi hivatalvezető-helyettes, Paczolay Péter lesz. Paczolay korábban az Alkotmánybíróság (Ab) főtitkára volt, onnan hívta el Mádl Ferenc. Utóbb neve lehetséges alkotmánybíró-jelöltként is szóba került. A jogi kérdésekkel foglalkozó néhány fős stáb változatlan marad – tudtuk meg –, eddig is ők dolgozták ki az Ab elé kerülő elnöki indítványokat. A protokolláris ügyeket mostantól önálló csapat intézi, a feladatot eddig teljes egészében a Külügyminisztérium látta el. Ezután közösen tevékenykednek. Értesülésünk szerint Sólyom László augusztus 20-án beszédet mond egy nyilvános rendezvényen.
A FAZ mérlege
Őrségváltás a Sándor-palotában címmel közölt cikket tegnap a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung abból az alkalomból, hogy Sólyom László váltotta fel az államfői poszton Mádl Ferencet. A frankfurti lap szerint Mádl mindenekelőtt azon fáradozott, hogy megszűnjenek a mély árkok a magyarországi politikai táborok között, igyekezett a nemzeti egységet megtestesíteni. A cikk szerzője úgy vélte, Mádl igyekezett hasznára lenni a határokon kívül élő magyar kisebbségeknek, a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás kudarcát „nemzeti traumának” minősítette. A távozó elnöknek nem sikerült elérnie, hogy nemzeti egység jöjjön létre a politikai árkok szabdalta Magyarországon, ezen majd Sólyom Lászlónak kell fáradoznia. A német lap rámutatott, Mádl Ferenc minden oldalról sok dicséretet kapott, ugyanakkor a kormányon lévők szemében „túlságosan konzervatívnak”, „túlságosan merevnek” és ezért „nem újraválaszthatónak” számított.
Nem adja az ujjlenyomatát. Addig nem megyek – tudósként sem mentem – az Egyesült Államokba, amíg ujjlenyomatot kell adnom – közölte Sólyom László a Magyar Hírlapban közölt interjújában. A köztársasági elnök ennek kapcsán tudatta, európai elkötelezettsége nem jelent egyben elfordulást Amerikától. Mint fogalmazott, „el kell ismerni Amerika súlyát és szerepét, (…) de ne essünk túlzásokba a rendkívüli intézkedésekkel és jogkorlátozásokkal.”
Az elnök első külföldi útja Ausztriába vezet majd augusztus 26-án, utána Lengyelországba látogat, hogy részt vegyen a Szolidaritás létrehozásának negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Az új köztársasági elnök környezetvédő alapállását bizonyítva máris kijelentette: ősszel részt vesz a Zengő-napokon, és felmegy a hegytetőre. Ezzel kapcsolatban feltűnt az is, hogy sajtófőnöke már idézett csütörtöki nyilatkozatában kifejtette, a köztársasági elnök által használt Béla király úti ingatlanegyüttes pótolhatatlan biztonsági és természeti értéket képvisel, ennek ellenére eladták, és lakópark céljára való kiárusítását tervezik.
Elnöki önfegyelem
Nem szeretnék a gazdagok elnöke lenni. Egy köztársasági elnöknek folyamatosan oda kell figyelnie a szegények és a megnyomorítottak érdekeire – nyilatkozta Sólyom László a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A tegnap beiktatott államfő új tisztségében fegyelmezni fogja magát, hogy ne tegyen fölösleges jogi lépéseket. Sólyom László kijelentette: a jövő évi parlamenti választások kiírásakor cseppet sem fogja befolyásolni, hogy az időpont melyik pártnak jó vagy rossz. A köztársasági elnök úgy látja, hogy az embereknek ma ugyanúgy reményekre van szükségük, mint 1989–90-ben. Minden erejével azon lesz, hogy megfeleljen az iránta megnyilvánuló bizalomnak.
Interjú az 5. oldalon
Fricz Tamás politológus: Azt várom Sólyom Lászlótól, hogy segítsen újraértelmezni az alkotmányos berendezkedést, amely mára meglehetősen sérülékeny lett és nem elég hatékony. Át kellene tekinteni a parlament és a kormány kapcsolatát és el kellene gondolkodni azon, hogy az egy- vagy a kétkamarás Országgyűlés lenne-e működőképesebb. Egyetértek Mádl Ferenccel abban, hogy a köztársasági elnök jogköreinek szélesítésére van szükség. A tavalyi kormányválság kezelésében jelentősebb szerepet játszhatott volna az államfő, ha erősebb jogkörökkel rendelkezik. Új alkotmány is szükségeltetne, amelynek kidolgozásában szintén segíthet Sólyom László.
Szabados Krisztián ( Political Capital) : Sólyom László beiktatásakor elmondott beszéde, de legfőképpen az államfői rezidencia körüli hercehurcával kapcsolatban kifejtett határozott, a konfliktust is bátran fölvállaló magatartása azt sejteti, hogy a vártnál aktívabb köztársasági elnöke lesz az országnak.Az államfő leendő aktivitására utal, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatban a napokban úgy fogalmazott, annak nincs semmilyen európai uniós akadálya. Ma már nem az a kérdés, hogy aktív lesz-e az új köztársasági elnök, hanem sokkal inkább az, teljes körűen élni fog-e az alkotmány adta jogkörökkel, vagy esetleg megpróbálja azokat tágítani.
