Az ambiciózus Auguszta-program lényege, hogy egy megelőző rendszer, az úgynevezett egészségobszervatórium segítségével felmérik, mely korosztályokban és milyen jellegű településeken, milyen szociális, illetve foglalkoztatási helyzetben lévők vannak leginkább veszélyeztetve a súlyos szív- és érrendszeri betegségek által. Ezt követően pedig célirányos felvilágosító-megelőző programokat dolgoznak ki és valósítanak meg civil szervezetek, sportegyesületek és az önkormányzatok segítségével. Ezzel párhuzamosan indul a múlt század elején tüdőszanatóriumnak épített, 13 ezer négyzetméteres Auguszta-klinika felújítása és bővítése. A meglévő terület fölé egy nyolcezer négyzetméteres szintet építenek, így teremtve helyet a gyógyítóprogram lelkét jelentő kardiovaszkuláris és onkológiai komplex egészségcentrumnak. A beruházás segítségével a szív- és érrendszeri betegségcsoport kezelésére szolgáló ellátási formát egy helyre koncentrálják, ezzel valósítva meg az úgynevezett progresszív betegellátást.
– A centrumelv lényege, hogy a járó betegek ellátásától a műtőig, illetve az intenzív ágyakig mindent egy épületben vagy legalábbis egymás tőszomszédságában kell elhelyezni – mondja Fésüs professzor. – Ezzel rövidülnek a betegutak, vagyis nem kell a több száz hektáros debreceni klinika egész területét bejárni ahhoz, hogy a beteget diagnosztizálják, majd még egyszer ugyanezt azért, hogy megkaphassa a megfelelő kezelést. Ezt a megoldást, vagyis az azonos betegségcsoport kezelését szolgáló ellátási formák koncentrációját progresszív ellátásként ismeri a szakirodalom, és a fejlett világ államaiban igen jól működik. Népszerűségének oka, hogy a beteg szervezetét, pszichikumát kevésbé terhelő, gyors és hatékony ellátás mellett pénzügyi előnye is van. Ha ugyanis az eddigieknél jóval rövidebb idő alatt tudjuk diagnosztizálni, illetve kezelni a beteget, akkor rövidebb ideig kell őt táppénzen tartani, s csökkenthetők az ápolási költségek is.
Fésüs professzor hangsúlyozza: a látványos technikai-infrastrukturális fejlesztések ellenére a program célja nem csupán az, hogy hatékonyabban kezeljék a betegeket, hanem hogy egészséges táplálkozással, mozgással és a stressz csökkentésével megelőzzék a bajok kialakulását. A munkanélküliséggel, szegénységgel jelentős mértékben sújtott két keleti régióban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön az ehhez szükséges életformaváltás valószínűleg még várat magára néhány évig. Ám addig sem lehet tétlenül nézni az ijesztő statisztikákat. Ezért kezdtek el néhány éve intenzíven dolgozni a betegellátás modernizálásán, s ezért volt áttörő siker, hogy az Európai Unió kilencvenszázalékos támogatását sikerült elnyerniük a szükséges épületek felépítéséhez, illetve a korszerű műszerek, berendezések beszerzéséhez. A támogatási szerződést februárban írták alá, a kivitelezéshez a napokban kezdtek hozzá. A több tízezer négyzetmétert érintő építés, felújítás befejezését 2007. október végére tervezik. A beruházás keretében a regionális centrum főépületét, az Auguszta-klinikát is felújítják. Ott kap helyet a kardiológiai klinika, a belgyógyászati klinika szív- és érrendszeri, valamint tumoros betegeket kezelő részlege és az agyi érkatasztrófákat kezelő neurológiai klinika. Mellette épül 26 intenzív és több mint száz ággyal rendelkező új klinika, ahol ideg-, ér-, onkológiai, mellkas- és egynapos sebészeti műtők is helyet kapnak. A nagyszabású program a közvetlen gyógyítás mellett az oktatásban is jelentős eredményekkel kecsegtet, hiszen a Debreceni Egyetemen tanuló orvosok világszínvonalú infrastruktúra segítségével sajátíthatják el a mesterséget. A centrumban a gyakorlat mellett az elméleti képzés tárgyi feltételei is javulnak, ugyanis egy új, kétszáz hallgatót, vagyis egy egész évfolyamot befogadó előadótermet is létrehoznak a megújuló Augusztában.
Auguszta, a remény programja
Egy tizenegymilliárd forintos beruházással és egy betegségmegelőző rendszer kiépítésével látványos javulást ígér a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) Magyarország legrosszabb halálozási mutatójú hat keleti megyéjében. Az egykori Auguszta főhercegnő nevét viselő komplex program részeként nem kevesebbet tűztek ki célul, mint hogy 2010-re tizenkét százalékkal csökkentik a rákos, illetve szív- és érrendszeri betegségek halálozási mutatóit, az évi táppénzes napok számát pedig 21,5 százalékkal, több mint kétszázezerrel mérséklik – tudtuk meg Fésüs László professzortól, a DEOEC elnökétől.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!