Minthogy az ENSZ-t a második világháború után közvetlenül hozták létre, az akkori erőviszonyokat tükrözi az állandó tagok száma és a szavazási rendszer is. Mivel bármelyik állandó tag (Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság) megvétózhatja az elvben kötelező érvényű BT-határozatokat, az évek során a politika kiszolgálójává silányodott a béke megőrzésére létrehozott szervezet. Az Egyesült Államok részéről Donald Rumsfeld védelmi miniszter kijelentette a számukra kudarccal végződött, az iraki háborút elutasító ENSZ-szavazás után, hogy a világszervezetre voltaképp semmi szükség nincs. A harc már régóta dúl a függetlenségét őrző ENSZ és az azt maga alá gyűrni kívánó Washington között, s ennek talán véget vethet az esetleges reform.
Az előzetes tervek szerint a Biztonsági Tanács létszámát 10-ről (öt állandó és öt cserélődő) 25-re emelnék (11 állandó és 14 cserélődő taggal). Elemzők valószínűsítik, hogy két állandó tagot adna Ázsia, kettőt Afrika, egyet Európa és egyet Latin-Amerika. A 191 tagú testület kétharmadának a szavazata szükséges ahhoz, hogy valamely ország a BT tagjává váljon. Az is elképzelhető, hogy nemcsak országok, hanem regionális csoportok fognak bekerülni az ENSZ BT-be. Ez esetben az Európai Unió, az Afrikai Unió, az Arab Liga vagy a délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN kerülhet be a nagyok mellé. Az országok közül szakértők szerint reménykedhet a G4-ként ismert Brazília, India, Németország és Japán, mellettük pedig Indonézia, Mexikó, Argentína, Nigéria, a Dél-afrikai Köztársaság és Egyiptom is. Utóbbi államok azonban gondokkal küzdenek. Nigéria például a fekete kontinens legnépesebb országa, amely az ENSZ-nek évtizedek óta fejfájást okoz, mivel a korrupt hivatalnokok eltüntetik a fejlesztésre szánt pénzeket. E tisztviselők egy része épp az ENSZ-nek dolgozik, azaz a felelősöket házon belül is érdemes lenne keresni. A reformra az ENSZ-nek talán nagyobb szüksége van, mint a világ országainak. Az egyre-másra napvilágot látó korrupciós ügyek a világszervezeten belül bizalmi válságot okoztak.
Félő azonban, hogy az elitklub tagjai miatt a megújításból nem lesz semmi. Amerika és Kína egyetlen dologban egyetértenek: a status quót fenn kell tartani, s az esetleges új állandó tagok nem kaphatnak olyan jogokat, mint a jelenlegi ötök.
Tajvani kérelem. Ismét benyújtotta az ENSZ-közgyűléshez tagfelvételi kérelmét a Kínai Köztársaság, közkeletűbb nevén Tajvan. Bár a szigetország annak idején az ENSZ alapító tagja volt, elsősorban az amerikai–kínai viszony normalizálódásának következményeként 1971-ben kizárták a szervezetből. A tajpeji vezetés mostani tagfelvételi kérelmének indoklásaként 23 millió lakosának nemzeti szuverenitását és az ENSZ keretén belül megvalósítandó békefenntartó szerepét hangsúlyozta. Tajvan törekvését 14, többségében latin-amerikai és afrikai ország támogatja. (MN)
