Ez év első felében Magyarország Kínába irányuló exportja 166 millió amerikai dollárt tett ki, ami 35 százalékos csökkenést jelent a tavalyi bázisidőszakhoz képest. A Kínából származó magyar import viszont a duplájára, 1,85 milliárd dollárra nőtt. Az összforgalom így 2,016 milliárdra rúgott, ami 175 százalékos növekedés az előző évhez képest. Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára a magyar–kínai vegyes bizottság ülését követően kiemelte: a kiegyensúlyozatlanság oka, hogy a magyarországi multinacionális vállalatok elektronikai részegységeket vásárolnak Kínától, s ez teszi ki az import kilenctizedét. Zhang Zhigang kínai kereskedelmi miniszterhelyettes hozzátette: a magyar cégek a behozott kínai alkatrészeket berendezésekbe építik, majd azokat exportálják Nyugat-Európába. A miniszterhelyettes ismertette: a kínai kormány nem ragaszkodik a szemszögéből meglévő erőteljes aktívumhoz, ezért támogatja a magyar vállalatok termékeinek piacra jutását.
Gilyán György kiemelte: a magyar kivitel az év végéig növekedni fog, ami egy lényeges volumenű tételnek, a sebességváltók év végi exportjának tudható be. Ezzel hazánk Kínába irányuló exportja a tavalyi szinten lesz – tette hozzá. A minisztérium statisztikája alapján a tavalyi egész éves kivitel 390 millió dollár volt, míg az import 2,87 milliárd dollár. Arra a kérdésre, hogy milyen lépéseket terveznek a Kínából illegális úton érkező, tehát a közterhek megfizetését kikerülő termékek visszaszorítása érdekében, Gilyán közölte: ez mindkét ország érdeke, így tárgyalásukon ez is téma volt. A munkát vámegyezmény is segíti, de a megoldás hosszabb távon képzelhető el. Elhangzott, hogy a magyar búza bevitelének gátat szabó korlátozást feloldják, s rövidesen kínai szakértői delegáció érkezik Magyarországra a lehetőségek feltérképezése érdekében.
Vlagyimir Putyin: Véget ér a nyugati dominancián alapuló világrend korszaka
