Nyugatias kampány Egyiptomban

Minden politikai elemző és szakértő biztos benne, hogy Hoszni Mubarak a mai napon meg fogja hosszabbítani elnökségét. Egyiptom első embere először fog szembesülni ellenzéki jelöltekkel a választáson, s bár ez nagy előrelépés az eddigi egyszereplős elnökválasztásokhoz képest, a nemzetközi megfigyelők fanyalognak.

Legjobban épp a legfőbb esélyes, a 77 éves Mubarak akarja, hogy az emberek elmenjenek szavazni. Nem véletlenül, hiszen tudja, az ellene felálló kilenc jelölt mindegyike az esélytelenek nyugalmával várhatja a mai napot. Ahogy ez ilyen esetekben lenni szokott, számos szervezet tiltakozik a szerintük antidemokratikus választási rendszer ellen. Tény, hogy a nemzetközi megfigyelők kitiltása a választásról nem nevezhető éppenséggel nyugatias stílusúnak, ám több olyan jel is megfigyelhető a voksolás kapcsán, amely eddig nem volt jellemző.
Például nyugatias kampányt folytatott több jelölt is, köztük Mubarak, valamint a mérsékelten népszerű, de vitathatatlanul a legagresszívabb próbálkozó, Ajman Nur is. Mubarak a munkanélküliséget és a gazdaságot emelte ki mint a legfőbb témákat, emellett a demokrácia felé való haladást ígérte a népnek. A Gad párt vezetője, Ajman Nur ugyanakkor elsősorban az 1982 óta tartó Mubarak-éra hátulütőit elemezgette kampánya során.
„Szabadságot akarunk! Legyen vége a 24 éve tartó elnyomásnak, a gazdasági válságnak és a munkanélküliségnek!” – kiáltotta Nur az országot járó kampánya során. Az agresszív hangok mellett szinte észrevehetetlen a liberális jelöltnek, Numan Gamaanak a kampánya. Ennek ellenére Gamaa igen jól szerepelhet szakértők szerint, s egyesek úgy tartják, őt egyenesen Mubarak környezete „fedezte fel” a politika számára. Úgy vélik, Gamaa sokkal inkább Nur ellen fog küzdeni, mintsem Mubarak ellen, aki ezzel a trükkel tovább csökkentette ellenfelei esélyeit. A többi hét jelölt programpontjai között szerepel atombomba létrehozása, a zsidók visszahívása az országba, vagy a fekete lófarkas fejfedő kötelezővé tétele az egész lakosság számára.
Az említett jelöltek szereplésénél sokkal komolyabb problémát okoz Mubaraknak az, hogy az ország keresztény kisebbsége, valamint a nők és a Mozlim Testvériség távol fog maradni az urnáktól. Egyiptomban tilos a vallási alapon szerveződő pártok létrehozása, így a Mozlim Testvériség tagjai is csak függetlenként indulhatnak. A lakosság túlnyomó része azonban nem látja a vallás és a politika öszszemosását elvetendőnek, így a népszerű Testvériség kegyeit keresi szinte az összes elnökjelölt. Ajman Nur együtt imádkozott a Testvériséggel, s megígérte, elnökként feloldja a vallási szervezetekre érvényes tiltást.