Peking felé fordul Magyarország

Magyarországot és Kínát az elmúlt évtizedben egyre szorosabb barátság és egyre mélyebb megértés köti össze, a kétoldalú kapcsolatokban nincsenek megoldatlan gondok – jelentette ki Gyurcsány Ferenc tegnap Pekingben. A Kínába látogató kormányfő személyében 2003 után másodszor utazott magyar miniszterelnök a távol-keleti országba.

Gyurcsány Ferenc látogatásának első napján Ceng Csing-hunggal (Zeng Quinghong), a Kínai Népköztársaság alelnökével és Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnökkel találkozott Pekingben. Az országos népi gyűlés épületében a magyar miniszterelnököt előbb az alelnök, majd a kormányfő fogadta. A mai napon a miniszterelnök Hongkongba látogat.
Úgy tűnik, a magyar kormányfő beállt azok sorába, akik látván Kína szédületes fejlődését, kiemelt nemzeti érdeknek tekinti a kétoldalú kapcsolatokat. Samuel L. Huntington, a civilizációk összecsapásáról írt könyvével világhírre szert tett elemző megállapította: Kína nem egyszerűen nagy játékos, hanem a legnagyobb, amely valaha volt a világ történelmében. Ennélfogva bármerre is fordul a politika, az országok vezetői kénytelenek mindig Peking véleményét is kikérni. Az igaz, hogy jelenleg az Egyesült Államok gazdasága még jóval erősebb, mint Kínáé, ám a növekvési trend azt mutatja, előbb-utóbb ez megváltozhat. Jól jelzi ugyanakkor az ország erejét, hogy a nagyvilág a távol-keleti „nagytigrisnek” szinte minden olyat elnéz, amelyet a világon senkinek. Ismeretes, hogy Kínát számos alkalommal megrótták nemzetközi szervezetek az emberi jogok megsértése miatt. E hét kedden a demokrácia elmélyítésére és az emberi jogok nagyobb tiszteletben tartására szólította fel az országot az ott tárgyaló brit miniszterelnök, aki leszögezte: az emberekben nincs ellenérzés Kínával szemben, de sokakban felmerül a kérdés Kína óriási gazdasági hatalma láttán, vajon a gazdasági haladást kísérik-e politikai reformok, és fejlődik-e az emberi jogok védelme. Blair egyúttal azt is kijelentette, hogy beszélgetésük során aggodalmait elfogadta Ven Csia-pao is.
Kimozdulhat a holtpontról a Kínába irányuló magyar gabonaszállítmányok ügye – közölték Pekingben tárgyaló magyar politikusok. Kína egy 1997-es tiltólistára hivatkozva gátolja a magyar búza kínai exportját. A tilalom feloldását a kínai fél az általa meghatározott dokumentumok átadásától teszi függővé. A kínai kérésre februárban átadott magyar dokumentumok szerint nincs növény-egészségügyi alapja a kínai tiltásnak.
Gyurcsány Ferenc szerint az Európai Unió és Kína textilvitájában nem történt más, mint hogy a problémákat egy évvel eltolták. A magyar miniszterelnök úgy vélte: azt a kritikus problémát, amit az európai vámraktárakban felhalmozódott százmillió eurós kínai textiláru jelentett, sikerült kezelni, de a megállapodás, amelyet hétfőn írt alá az EU képviselője és a kínai kereskedelmi miniszter, a jelek szerint csak ideiglenes megoldás.