Vidéki levegő

Kazinczy Ferenc hatvanéves svédországi tartózkodás után is hibátlanul beszél magyarul, Kossuth Lajos Gyömrőn él. Történelmi nevek örökösei ők egy olyan korban, amikor a múlt hagyományainak ápolását sokan és szívesen keverik össze a retrográd nosztalgiával. Fóton, a reformkori jeles családok sarjainak második találkozóján, mindenki értette a kettő közötti különbséget.

Hanthy Kinga
2005. 09. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szép- és ükapák, üknagybácsik múlatták az idejüket a múlt század közepén a fóti présházakban, igaz, akkoriban még szőlőtőkék borították a lankákat, nem újgazdag-palotácskák. A domb tetejéről lenézhettek a pesti síkra, szép időben egészen a budai hegyekig, sőt a Pilisig is elláthattak. A szobrászművész Ferenczy István, a költő Vörösmarty Mihály és az író-politikus Fáy András is vásárolt szőlőt Fóton az 1800-as évek elején, a társaságot pedig gyakran rokonok, barátok, művészek és tudósok látogatták: Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Barabás Miklós. S bár Fáy András – aki ha nem is kaphatta már meg a haza bölcse vagy a legnagyobb magyar jelzőt, a történelmi emlékezetben mint a haza mindenese él tovább – felvásárolta későbbi két barátjának birtokát, a különbség csak annyi lett, hogy ő maga volt a vendéglátó. Présháza ma is áll, vendéglő működik benne.
A település mai állapotát tekintve nehéz elképzelni, milyen lehetett az egykori szüreti pezsgés, miféle hangulat ihlette Vörösmartyt a Fóti dal megírására, mekkora sikere lehetett Jedlik Ányosnak, akinek szódavizével hígították a fóti bort, és elnevezték fröccsnek. Egyszóval milyen lehetett a reformkori élet Pesten és milyen Fóton abban az időben, amikor egy népből nemzet született. Bár a szabadságharc után szomorúbb lett az élet a fóti dombok között is, gróf Károlyi István, a település körüli birtokok akkori gazdája gondoskodott arról, hogy a szellem ne költözzön el a vidékről. A templom-, kastély- és angolparképítő gróf, aki Újpestet alapította, ott kórházat hozott létre és működtette is, birtokán üldözötteknek nyújtott menedéket, hatvanezer kötetes híres könyvtárában pedig a vendégei szívesen olvasgattak. A külföldi utazásaiból tapasztalatokat gyűjtő ifjú gróf a magyar művészet és művészek támogatását tűzte ki céljául. Nem volt ez divat akkoriban a Nyugat-majmoló arisztokrácia körében.
A reformkor nagyjainak leszármazottai 2002 után most második alkalommal találkoztak Fóton. Talán már hisznek abban, hogy történelmi nevük, ami évtizedekig csak hátrányukra volt, ismét megkapja a rangjához illő elismerést. Meghívójuk és vendéglátójuk, a helyi Vörösmarty Kulturális Egyesület is új szervezet, jelzi, hogy ébredezik a helyi civil élet. A szervezőknek segítettek a vendégváró fóti asszonykórus népviseletbe öltözött tagjai, a népművészeti szakközépiskola fiatal táncosai és a helyi vadásztársaság tagjai, akik a kóstolóravalót adták. A vendégeket üdvözlő beszédek felidézték a dicső fóti múltat, megemlékeztek a reformkor eredményeiről, szóltak a múlt feltárásának, megőrzésének fontosságáról.
Több mint harminc leszármazott fogadta el a meghívást. A legmesszebbről, Svédországból Kazinczy ükunokája, Kazinczy Ferenc érkezett, aki hatvan évvel kivándorlása után is hibátlanul, választékosan beszéli anyanyelvét, amelynek gazdagításához, modernizálásához ükapja is hozzájárult. Mint mondja, Magyarországon közeli rokona már nem él. Deák Gábor, a nagykőrösi történelemtanár és iskolaigazgató büszke ugyan arra, hogy a haza bölcsének oldalági leszármazottja (Deák Ferenc nem nősült meg és gyermeke sem volt), de maga nem tudja, milyen rokonsági fokban is állnak. Mint ígérte, utánanéz. S hogy a családfaismeret hiányosságait enyhítse, meg is hívta iskolájába a történelmi családok leszármazottait. Pongrátz Tibor, a Deák Társaság elnöke arról beszélt, 2003-ban tizenöt független értelmiségi hívta életre a társaságot, hogy a maguk eszközeivel és Deák szellemében harcoljanak a nemzet kettészakadása ellen, hogy segítsenek annak elérésében: mindenki legyen büszke a magyarságára, s tudatosítsák, ez a szülők, nagyszülők nevelési feladata. Akiben ugyanis nincs nemzeti büszkeség, az nem él, hanem csak tenyészik, mondta az elnök.
Vörösmarty Mihálynak sem maradtak egyenes ági leszármazottai, de testvéreinek ük- és szépunokái ápolják a költő emlékét, most éppen halálának 150. évfordulójára készülnek. A történelmi családok fóti találkozója számukra is alkalmat adott az oldalági ismerkedésre.
A nyolcvanhét esztendős Görgey Tibor kora miatt leköszönt ugyan a Görgey Kör vezetéséről, de fontosnak tartotta elmondani: nemcsak a Görgey Kör és a Kossuth Szövetség van manapság jó viszonyban, a két történelmi személyiség is szót értett egymással, ha alkalmuk volt személyesen találkozni. A félreértéseket a közöttük lévő gyakori nagy távolság és az azt áthidaló hírhozók gerjesztették. Nehéz időkben fontos lenne az összefogás, figyelmeztetett a Görgey leszármazott.
Kossuth Lajos Gyömrőről érkezett, ahol több Kossuth család is él, számon tartják egymást és neves ősüket. Kossuth Erzsébet fiával, Gosztonyi Jenővel jött el, aki elmondta, bár nem egyenes ági leszármazottak, fiai már a Gosztonyi-Kossuth családnevet viselik.
Ahogy Kossuthnak, Görgeynek és Deáknak, Fáy Andrásnak sincs egyenes ági leszármazottja, Fáy Árpád azonban arról számolt be, hogy az 1993-ban alakult Fáy Családi Társaságnak több mint száz tagja van. Évente ellátogatnak együtt a fóti Fáy-présházba is. A társaság társelnöke, a fiatalabb generációhoz tartozó Fáy Árpád (távoli rokon) ez alkalomból arról beszélt, fontos tisztázni, milyen viszonyba kell hozni az ifjú nemzedékeket az emlékekkel, a hagyományokkal. Hogyan tehető a családi hagyomány, a történelmi név érzelmi kötődéssé. Bajza Kálmán büszkén mesélte el a jelenlévőknek, hogy jeles felmenőjének emlékét szorgalmasan ápolják, születésének kétszázadik évfordulóját tavaly tudományos üléssel, szobor- és emléktábla-avatással ünnepelték. Az Ybl Miklós Egyesület elnöke, Szmodits Júlia pedig a szellemi és építészeti örökség megmentését szorgalmazta, mert mint mondta, Hawaiin, ahol az Ybl leszármazottak élnek, senkinek sem fontos a kiváló építész hagyatéka. Annak megmentése a mi feladatunk.
A fóti találkozóra meghívást kaptak a családi hagyományokat ápoló szervezetek is. A Kossuth Szövetség tiszteletbeli elnöke, Gavrik István arról számolt be, hogy élénk a kapcsolat a hasonló célokra alakult civil egyesületek között, és minden alkalmat kihasználnak, hogy a legifjabb nemzedékhez eljuttassák a múlt üzenetét. Fontos ugyanis, hogy ismerjék a múltat, tiszteljék a jelent és építsék a jövőt.
A reformkori családok leszármazottait a hagyományokhoz híven fogadták és megvendégelték a kastély jelenlegi lakói, Károlyi László és felesége. Múlt és jelen adott egymásnak találkozót Fóton ezen a napon, talán valóban a reményteli jövő érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.