Még a múlt hét elején zajlott le az a nem sajtónyilvános találkozó az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint a 15-17 intézményfenntartó egyház küldöttei között, amelyen a felekezetek felszólították Gulyás Kálmánt, válaszoljon végre írásban az augusztusi leveleikre. Ezekben egzakt választ kértek arra, meddig és miért késnek az idei egyház-finanszírozási járandóságok, többek között a szerződés szerintiek – tandíj, kistelepülési lelkészek jövedelempótló támogatása, közgyűjtemény-finanszírozás, járadékkiegészítés és ingatlanjáradék – elmaradt részletei. Az elmaradások mértékére példa, hogy a református egyház a közgyűjteményei után járó éves finanszírozásának eddig csak a harminc százalékát kapta meg. Az egyházak, felekezetek már nem tudják „előfinanszírozni” az intézményeikben dolgozók bérét, a kistelepülési lelkészek, hittantanárok díjait.
Az állam finanszírozási gyakorlatát Bács-Kiskun megyében tanulmányoztuk. Becsei Zoltán, a dunaszentbenedeki református egyházközség lelkipásztora előrebocsátotta, a 950 lakosú, elöregedőben lévő falu 350 református egyházközségi tagja többnyire mezőgazdaságból él, így az általuk biztosított lelkészi fizetést az egyházkerület egészíti ki havi 60 ezer forintra. Teljes papi jövedelme még az ötezer alatti lélekszámú kistelepüléseken működő lelkészeknek járó, havi 30 ezer forintos jövedelempótló támogatással sem éri el az „értelmiségi minimálbért” (százezer forintot). A szóban forgó „Orbán-pénzt” – hiszen e támogatás bevezetése a Fidesz-kormány egyik vidéki lakosság- és kultúramegtartó rendelkezése volt – utóbb rapszodikusan és mindig utólag kapják. A benedeki tiszteletes az idén júniusban kapta kézhez az első négyhavi járandóságot, augusztusban a második négyhavit; a harmadik és a negyedik negyedévi járandóság – október elején – még hiányzik. Rendszertelenül, késve érkeznek a hittanpénzek is.
– A hét elején postázom a kért levelet az egyházaknak – tájékoztatta lapunkat Gulyás Kálmán, a kulturális tárca egyházügyi államtitkára. Gulyás a késedelmeket illetően a 2005-ös költségvetési törvénybeli tartalékképzési kötelezettségre és a maradványképzésről augusztusban kibocsátott kormányhatározatra hivatkozott. Közölte, pénteken aláírta az utalásokat az elmaradt járandóságokról; az utolsó negyedévi részleteket pedig szerinte október közepéig megkapják az egyházak.
Elmondta, a szerződésbe nem foglalt mértékű templomrekonstrukciós támogatások terhére oldották meg a tartalékképzési kötelezettséget.
Így lehetséges – magyarázta –, hogy a szerződéses járandóságok, amelyek intézményműködést, béreket érintenek, a késés ellenére nem esnek áldozatul a takarékossági intézkedéseknek.
Egyház a médiában, média az egyházban. Az egyház lételeme a kommunikáció, hiszen a jézusi parancs: hirdetni az evangéliumot; ezért a mai társadalomban, ahol a tudatos keresztények kisebbségben vannak, a szószéken túl élni kell akár a legmodernebb kommunikációs eszközökkel is, sőt partneri viszonyt kell kialakítani a „természetes konkurens” médiumokkal. Ez körvonalazódott a Keresztény Közéleti Akadémia szervezte tudományos konferencián szombaton. Fölmerült: hazánkban még nem elégséges papi kommunikátorok képzése, de fokozni kell az egyházi oktatásban a világi médiaszakemberek képzését is. Ezek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a plurális társadalmat az egyház – népszerűtlen „tanító bácsiskodás” helyett –, ha nem is mindenestül kereszténnyé, de keresztényibbé tegye. (J. I.)
