Földosztás helyett hitelek

Legfeljebb százezer hektár állami földet értékesítene a kormány a kedvezményes birtokvásárlási hitelprogram keretében. A kamattámogatás összege évente 600-800 millió forint kiadást jelent a költségvetésnek. A gazdakörök ugyanakkor a földtörvény várható módosítására hívják fel a figyelmet, ami szerintük ismét a külföldieknek kedvez.

Nánási Tamás
2005. 10. 10. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben Battonyán még földosztásról beszélt, Gráf József agrárminiszter tegnap, a kormányszóvivői tájékoztató keretében már csak egy kedvezményes birtokvásárlási hitelprogramról számolt be. Eszerint a kabinet öttől húsz évig terjedő futamidejű, 3,5 százalékos kamatozású kölcsönök felvételét támogatná azon termelők körében, akik növelni szeretnék a tulajdonukban lévő termőföld területét. Egy hitel összege legfeljebb ötvenmillió forint lehet, a program által „megmozdított” kölcsönök teljes összege pedig elérheti a 18 milliárd forintot.
Gráf József kérdésünkre elmondta: az értékesíteni kívánt százezer hektár közel felét a földért életjáradékot program keretében az idős emberektől mostanáig felvásárolt birtoktestek adják, de a másik ötvenezer hektárt is a nemzeti földalap kezeli. A miniszter leszögezte: a támogatott hitel emellett magántulajdonban lévő földek megvásárlására is felvehető. Gráf szerint a hazai földforgalom ma évente tízezer hektár körül alakul, hat év alatt ennek a megtízszerezésére volna szükség. Szakértők szerint a tárca azért nem tud több állami földet bevonni a hitelprogramba, mert azok zömét ma agrárcégek hosszú távú bérleti szerződések alapján művelik. Ezek felbontására a miniszter szerint természetesen nem kerül sor, ám arra buzdítják a bérlőket, hogy – a földtörvény keretei között – vásárolják meg az államtól a kezelésükben lévő területeket. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy 2007-ben az EU feloldhatja a külföldiek földvásárlására jelenleg érvényben lévő hazai tilalmat, ezért nagyon fontos, hogy addig a gazdák tulajdonába kerüljön a magyar föld.
Ezzel szemben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) attól tart, hogy a földtörvény napirenden lévő újabb módosításával épp a kormány nyitja ki a külhoni spekulánsok előtt az újabb kaput. Jakab István, a Magosz elnöke lapunknak elmondta: a szocialisták voltak azok, akik már 2002 nyarán – a bérlők elővásárlási jogának bevezetésével – behozhatatlan előnyt adtak a külföldiek által tulajdonolt cégeknek és a hazai nagyüzemeknek. Most pedig mindezt tetézik azzal, hogy felszabadítják a határon túlról érkező befektetők előtt a hazai állattartó telepeket.



Kevesebb gazdabevétel. Öt és fél százalékkal csökkent egy év alatt a mezőgazdasági termékek termelői árszintje – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatokat tartalmazó tegnapi jelentésében. A növényi termékeknél a termelői árak visszaesése 13,3 százalékos volt, az állati termékeknél viszont 3,2 százalékos a növekedés. A legnagyobb csökkenést a gabonaféléknél mérték, ami 29,1 százalékos volt. A KSH jelentése kiemeli: augusztusban a búzát az elmúlt öt év legalacsonyabb árán, tonnánként 19500 forintért vásárolták fel a kereskedők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.