Mint az már korábban kiderült, az amerikai védelmi minisztériumban dolgozó Franklin olyan bizalmas információkat juttatott el az említett személyekhez, mint például az Irakban állomásozó amerikai katonák tervezett hadmozdulatai. A Háárec izraeli napilap szerint Juvál Stejnic, a knesszet védelmi és külügyi bizottságának elnöke tagadta, hogy Jeruzsálem tudott volna Franklin tevékenységéről. Stejnic a hadsereg rádiójában leszögezte: Izrael nem kémkedik „az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Államok ellen”. Egyúttal elmondta, épp Amerikából tért haza, ahol „nagyon barátságos” megbeszéléseket tartott amerikai tisztségviselőkkel, köztük Donald Rumsfeld védelmi miniszterrel, s a tárgyalásain nem került szóba a Franklin-ügy.
Az amerikai elemző bűnösnek vallotta magát összeesküvésben való részvételben és a nemzetbiztonsági adatok hűtlen kezelésében. Az AIPAC két érintett képviselője, Steven Rosen és Keith Weissman szintén a bíróság előtt áll, s azzal vádolják őket, hogy titkos védelmi információkat próbáltak megszerezni. Franklin azzal indokolta tetteit, hogy nem értett egyet Washington politikájával, s abban bízott, hogy az AIPAC két tagja erre hatással lehet a Nemzeti Biztonsági Tanácsban levő kapcsolataik segítségével. Az izraeli rádió tudósítása szerint az izraeli nagykövetségről az ügyben érintett diplomata Naor Gilon, a követség politikai osztályának vezetője. Az AIPAC egyébként Rosent és Weissmant elbocsátotta áprilisban.
A vád szerint a két férfi és Franklin rendszeresen találkoztak egymással 1999 óta, s bizalmas információkról cseréltek eszmét. Úgy vélik, Rosen megosztotta az általa megtudtakat Franklinnel többek között az al-Kaidáról, a közép-ázsiai terrorista eseményekről, a szaúd-arábiai Khobar-tornyok elleni támadásról vagy az Egyesült Államok Irán-politikájáról. Franklin védekezésében azt állította, hogy bár az ellene felróttak valóban megtörténtek, ám sokkal értékesebb információkat kapott tárgyalópartnereitől, mint amiket azok tőle megtudtak.
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között