Olyan fontos kérdésekben igyekeztek tegnap közös álláspontot kialakítani tegnap Budapesten a kilenc újonnan csatlakozott ország mezőgazdasági bizottságainak képviselői, mint a 2007–2013-as költségvetés, a gabonaintervenció, a cukorreform, a közös agrárpolitika reformja, az egyszerűsített területalapú támogatások (SAPS) és a nemzeti támogatások (top up). A magyar álláspont szerint alapvető, hogy a következő költségvetési időszakban a mezőgazdaságnak juttatott források legalább a jelenlegi szinten biztosítottak legyenek, mert a brit elnökség által szorgalmazott támogatáscsökkentés hátrányosan érintené az új csatlakozókat. Nem beszélve arról, hogy ebben a költségvetési időszakban legalább új tagokkal bővül az unió – Romániával, Bulgáriával és esetleg Horvátországgal –, amelyek szintén ebből a keretből igényelnék mezőgazdasági támogatásaikat, ezért felmerül egy számukra elkülönített alap létrehozása is. E javaslattal egyetértett a többi tagország, amit a szlovénok annyival egészítettek ki, hogy amennyiben nem jön létre az említett elkülönített alap, akkor Szlovénia arra az álláspontra helyezkedik, hogy a vidékfejlesztési támogatásokat ne csökkentsék. Ehhez a témakörhöz kapcsolódott a KAP-reform és a területalapú, valamint a nemzeti támogatások ügye. Itt a résztvevők azt hangoztatták, hogy a régi tizenöt tagországgal szemben együtt kell fellépniük, mert a jelenlegi támogatási feltételek nem biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket, hiszen az újak jelentősen kevesebb támogatásban részesülnek. Őket az is terheli, hogy az uniós támogatást kiegészítő részt nemzeti forrásból kell előteremteniük, amivel a tizenötöknek nem kell számolniuk, s azok az itt megtakarított összegeket más támogatásra tudják fordítani. Szlovénia itt azt jelezte, hogy 2007-től a régi tagországokban fizetett támogatásokat folyósít.
Az uniós cukorreform ügyében a kilencek hangoztatták, hogy az Európai Bizottság előterjesztése túl drasztikus, a javasolt árcsökkentés mértéke elfogadhatatlanul magas, míg a kompenzáció mértéke nagyon alacsony. Szerintük a reformot lassabban kell végrehajtani, az árcsökkentés mértéke az eredeti 39 helyett csak 25, a kompenzáció aránya pedig lehetőség szerint 100 százalékos legyen. Szlovénia hangsúlyozta, amennyiben a jelenlegi formájában valósulna meg a cukorreform, akkor egyetlen cukorgyárát is be kellene zárnia, a csehek pedig arra mutattak rá, hogy akkor a Cseh Köztársaság importra szorulna, amire még eddig soha nem volt példa. A magyar képviselők hangsúlyozták, hogy a reformot úgy kell lebonyolítani, hogy nem generálnak általa újabb, például gabonaágazati feszültségeket, s felvetették azt is, hogy minden országnak csak az A kvótája – ami fedezi a belső szükségleteket – maradjon meg, az amúgy is exportra szánt B kvótát pedig szüntessék meg.

Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka