Amikor egy közösség válságban van, a menedéket mindig a közös értékek tudják biztosítani – fogalmazott lapunk kérdésére Szájer József, aki részt vett az European Ideas Network (EIN) – Európai Ötletek Hálózata – néven futó programsorozaton. Az Európai Parlament néppárti frakciójában helyet foglaló fideszes politikus, aki frakcióvezető-helyettesként a csoport stratégiai ügyeit irányítja, elmondta, a számos ok miatt kudarccal végződött európai alkotmányról szóló referendumok következményeképp vissza kell lépni egyet, „hogy megtudjuk, mi is az, amely összeköt minket”. Szerinte Európa értékei a közösségekből, a családból, a hitből, a civil társadalomból, a jogból, a nemzetből nőnek ki, és ezeket kell megerősíteni, hogy egy közös, erős európai identitáson lehessen dolgozni. A politikus szerint az Európai Unió bővítése segít a szervezetnek kilábalni a válságból, mivel a magyar tapasztalatok a diktatúra elleni harcban és a szabadság kivívásában erősíti ezt az európai identitást. A politikus elmondta, az EU-ba vetett bizalom az elmúlt időben nagymértékben visszaesett, mivel a szervezet nem tudott megfelelni a lakosság elvárásainak. Példaként említette a magyarok reményeit, akik az életszínvonal emelkedését várták a csatlakozástól, ám az EU nem biztosította a szükséges feltételeket. „Itt Portugáliában uniós pénzekből épített autópályákat látunk, közben pedig azt halljuk, hogy az EU közös kasszájából nem támogatják a gyorsforgalmi utak építését. Ennek az az oka, hogy a régi tagok már kiépítették a saját autópályáikat, és nem akarnak pénzt pazarolni az új államok ilyen irányú fejlesztéseire” – vázolta fel a helyzetet az uniós képviselő. Szájer azonban felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány sem tett meg mindent azért, hogy az EU-ban rejlő lehetőségeket kihasználja.
Mint elmondta, a kabinet súlyos pénzügyi gondokkal küzd, amelyet azonban eltitkol. Példaként említette, hogy a hazai, dübörgő gazdaságról szóló propaganda ellenére hazánk és Görögország ellen „túlzott deficiteljárás” folyik az EU nizzai szerződése alapján, amely azt jelenti, hogy nem csupán az unió által megfogalmazott kritériumokat nem tudtuk teljesíteni, hanem a saját magunk által felállított felzárkózási ütemtervet – amelyet egy éve fektetett le a kormány – sem tartjuk.
Hasonlóképp vélekedett az európai identitásról Martonyi János is. Magyarország korábbi külügyminisztere szerint a legfontosabb most az, hogy Európa megtalálja önmagát, elfogadja múltját, hagyományait, s meghatározza saját értékeit. „Tiszta szavakat kell használni, hogy meg tudjuk nevezni a problémákat” – szögezi le, hozzáfűzve, hogy Európáról nem lehet beszélni a kereszténység említése nélkül, s itt nem a vallási meggyőződésről, hanem történelmi tényekről van szó. Ám kiemelte, semmi szükség arra, hogy a – talán a kereszténységnek az európai alkotmányból való kihagyása miatt is – balul sikerült alkotmányozási procedúrán keseregjünk, hanem cselekvésre van szükség. Úgy vélte, a mostani konferencia is arról szól, hogy a résztvevők cselekvéssé fordítják át a gondolataikat.
A tekintélyes diplomata-politikus szavait jól érzékelteti a helyszínen megjelent nagyjából százötven ember. Nagyon sokan jöttek Brüsszelből, ahol hazájuk európai parlamenti képviselői vagy lapjuk EU-s tudósítói. Cégvezetők, üzletemberek is elutaztak Lisszabonba, hogy a portugál fővárosban hallgassák meg, milyen az EU konzervatív pártjának jövőképe. Vagy mégsem? Egy skót üzletember szerint valójában nem az a lényeg, milyen munkát végeznek a jelenlevők. „A szóösszetétel fontos eleme sokkal inkább a hálózat, s nem az ötlet” – fogalmazott a glasgow-i fiatalember. Néhányan a résztvevők közül biztosak benne, hogy a megbeszélt témákról készült feljegyzések és következtetések semmilyen szempontból nem fogják befolyásolni az EPP politikáját. Ám az is igaz, hogy az első estén felszólaló Hans-Gert Pöttering, a néppárt frakcióvezetője szinte szó szerint idézett az elkészített anyagokból.
A sikeres jövőhöz még számtalan gondot meg kell oldani. Ezek egyike az, hogy az eredetileg oxfordi kezdeményezés jóval több britet vonz a többi EU-ország polgárainál. Portugáliában is túlzottan reprezentált volt az Egyesült Királyság, kissé féloldalassá téve a beszélgetéseket. Szomorú látni emellett, hogy a térség országai szinte egyáltalán nem élnek az EIN nyújtotta lehetőséggel. A résztvevők között alig-alig találni keleti nevűt, néhány lengyel és cseh névtáblát látni csak. A helyzet főként azért kiábrándító, mert a régi 15 tagországból érkezett résztvevők legtöbbje egyáltalán nem érdeklődik a magyar problémák iránt, a beszélgetések során legfeljebb udvarias, ám semmitmondó megjegyzéseket tesznek a hazánkat érintő kérdésekre.
Egyedül a lengyeleket vennék „emberszámba”, s távollétükben, szövetségesünk nélkül partnereink tengerében gyengének tűnik a magyar hang. Pedig a magyar tábor tekintélyes: négy kutatóintézet munkatársai (Századvég Alapítvány, Antall József Alapítvány, Szabad Európa Alapítvány, Polgári Európáért Alapítvány), ezek vezető személyiségei, politikusok és újságírók alkotják a csoportot. A hazai kutatóintézetek komoly tevékenysége a leginkább feltűnő a magyar szemnek. Az előzetesen kiadott programból kitűnik, a munkacsoportoknak kiutalt témákból többet is magyar kutatóintézetek dolgoztak ki, sokszor valamelyik hazai alapítvány segítségével. Stumpf István, a Századvég vezetője is részt vett a lisszaboni tanácskozáson. Mint mondja, az ő szervezetük régóta komolyan szerepet vállal az Európai Néppárt munkájában, s független intézetként különleges helyzetben van, az ő segítségükkel került a többi említett csoport is az EPP közelébe.
Stumpf szerint háromféle ember volt Lisszabonban: az európai parlamenti képviselő, az akadémikus, valamint az üzletember. Úgy vélte, a mostani találkozók értelme elsősorban a kapcsolatok létrehozása, ennek ellenére felhívta a figyelmet, hogy a lisszaboni esemény eredményei inkább hosszú távon lesznek érezhetőek, s akkor sem várhatók látványos változások. A Századvég Alapítvány elnöke felhívta a figyelmet a néppárt által tartott szimpóziumok és a szocialisták rendezvényei közötti különbségekre. Rámutatott, hogy az EPP támogatja az alulról jövő kezdeményezéseket, szemben a szocialisták hasonló, ám az EIN-nél sokkal formálisabb, később kezdődött, következésképp kevésbé kiforrott programjával. Utalt arra, hogy az európai szocialisták inkább a döntéshozókat ültetik egy asztalhoz, mint az történt Gyurcsány Ferenc és a baloldali politikusok (Zapatero, Blair, Persson) esetében, a balatonőszödi kormányüdülőben.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
