A testület a jelentős költségvetési és külső hiány miatt sebezhetőnek ítélte meg a gazdaság helyzetét, megállapítva, hogy a növekvő adósság miatt hazánk igen érzékennyé vált a nemzetközi befektetési környezetre. A háztartások, a kis- és középvállalatok devizában történő gyors eladósodását szintén kiemelt veszélyforrásnak tartja a jegybank, a jelenleg még kedvező befektetői környezet megváltozása ugyanis a forint gyengülését vonja maga után. Ebben az esetben a devizában eladósodott lakosság nem várt veszteségeket lesz kénytelen elviselni.
*
Egy gazdasági sokkal kapcsolatban az MNB megjegyzi, hogy az ügyfelek nagy része nincs tudatában a devizában történő eladósodás kockázataival. Az MNB szerint a magyar gazdaság helyzetét súlyosbítja, hogy a gazdasági növekedéshez elengedhetetlen kiigazítások elmaradtak, ez pedig késlelteti az egyensúlyi problémák megoldását, elbizonytalanítja a befektetőket a jövőbeli kamattal és árfolyammal kapcsolatban, miközben növeli a bizonytalanságot az euró magyarországi bevezetése körül.
A 2006-os költségvetés alakulásával kapcsolatban a jegybank arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament elé beterjesztett törvényjavaslatban sem a Gripen-beszerzések kiadásai, sem pedig az Állami Autópálya-kezelő Rt. jövő évi autópálya-építései nincsenek feltüntetve, azaz a jövő évi hiány – amúgy is kétségesnek ítélt – csökkenése úgy valósul meg, hogy jelentős tételeket ismét a büdzsén kívül számolnak el. E megoldással az államháztartás egészének finanszírozási igénye nem csökken, a látszólagos hiánycsökkenés ezért nem segíti elő az ikerdeficit problémájának megoldását – írja a jegybank tegnap közzétett stabilitási jelentése, megállapítva, hogy a jövő évi büdzsé ismeretében jelentősen nőtt a kockázata annak, hogy a 2010-es euróbevezetési céldátum sem tartható, jóllehet a közös uniós valuta mielőbbi bevezetése éppen a magyar gazdaság érdekeit szolgálná. Járai Zsigmond jegybankelnök a stabilitási jelentés tegnapi bemutatóján hangsúlyozta: az euróövezeti csatlakozás érdekében vissza kell fogni az államháztartás jelentős túlköltekezését, a folyamatos adósságnövekedés és a romló makrogazdasági mutatók ugyanis hazánk pénzügyi stabilitását fenyegetik.
A jegybankelnök kitért a magánnyugdíjpénztárak jelenlegi működésére is, amelyről elmondta, hogy a banki és biztosítói háttérrel működő pénztárak nem megfelelő szabályozása szintén kockázatot jelent a gazdaságnak, ezért az MNB szükségesnek tartja a pénztári működés átláthatóságának növelését és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységének felülvizsgálatát.
Követhetetlenné vált a kötvénykibocsátás. Októberig kétszer annyi kötvényt bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mint amennyit tavaly egész évben. Noha a Pénzügyminisztérium az idén többször is ígéretet tett arra, hogy a kormány nem lépi át az idei évre meghatározott 3-3,5 milliárd euró összegű kötvénykibocsátás mértékét, az ÁKK jelenleg egy újabb, ezúttal 500 millió eurós, hétéves futamidejű kötvény kibocsátását szervezi, ezzel a tranzakcióval pedig már négymilliárd euróra – azaz mintegy ezermilliárd forintra – rúg a kibocsátott kötvények öszszege. Az ÁKK hivatalos indoklása szerint a kibocsátásból befolyó összeget általános finanszírozási célokra használja fel az állam, szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az elszaporodó kötvénykibocsátások egyre inkább áttekinthetetlenné és követhetetlenné válnak. Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője hangsúlyozta: az idei évben megduplázódott kötvénykibocsátások hátterében az áll, hogy a 2005-re előirányzott mértéknél lényegesen nagyobb lesz az államháztartás hiánya, amelyet elsősorban külső forrásokból, így a kötvénykibocsátásokból kell finanszírozni. Mint mondta, az ÁKK kibocsátásain jól nyomon követhető az a szándék, hogy a hitelek nagyobb részét devizában és nem forintban kívánja felvenni a kormány. Hasonlóan fogalmazott a megemelkedett kötvénykibocsátásokkal kapcsolatban Tállai András, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának fideszes elnöke, aki rámutatott: az idei rekordnagyságú kötvénykibocsátás azt mutatja, hogy a költségvetés gyakorlatilag finanszírozhatatlanná vált, s a büdzsé folyó működését még úgy sem képes ellátni a kormány, hogy a központi kifizetések jelentős részét zárolták.

Robbanásveszély a nyári utakon? Csak a guminyomás miatt!