A Kyodo hírügynökség közléséből kiderül, a hagyományos őszi fesztivál keretében 92, a kormányzó Liberális Demokrata Párt soraiból kikerülő képviselő, valamint ellenzéki honatyák látogatták meg a szentélyt. A szentély és a mellette található múzeum a II. világháborúban elesett japánoknak állít emléket. A szigeteken elhelyezkedő császárság háborús szerepét azonban máig nem tudták a térségben a helyére tenni, ugyanis Kína és Korea is a japánok által megszállt országok közé tartozott. Úgy érvelnek, a kormányfő látogatásával megszentségteleníti azon emberek emlékét, akik épp a japánok fegyvereitől haltak meg. Az ügy komoly diplomáciai hullámokat keltett, Peking például rögvest lemondta a japán külügyminiszter októberre tervezett kínai látogatását.
A Jaszukuni-szentélyben 1068 nevet említenek meg háborús áldozatként, akik között Peking és Szöul szerint számos háborús bűnös is van. Egyes vélemények szerint viszont az összes név közül legfeljebb 14 szerepével kapcsolatban lehetnek fenntartások. Japán azzal védekezik, hogy a látogatás nem jelenti a háború dicsőítését, inkább a békevágy megerősítését.
A kínai kommentárok igen keményen fogalmaznak. „A kínai emberek ünnepének idején Koidzumi látogatása a Jaszukuni-szentélyben komoly provokáció” – írta a Beijin Morning Post. Az ünneplésre van is okuk a kínaiaknak. Tegnapelőtt ért ugyanis földet az az űrhajó, amely két személyt juttatott a kozmoszba, s onnan öt nap múlva visszahozta az asztronautákat. A kínai lapok címlapját természetesen a nagy esemény uralta, ám sok lap ugyancsak az első oldalon számolt be a japán miniszterelnök szentélylátogatásáról is. Egyes pekingi újságok belső oldalaikon részletesen szóltak Koidzumi lépésének hatásairól, többek között az általa viselt ruháról, a Kínában levő japán nagykövetség előtti tüntetésről (12 ember gyűlt össze tiltakozni), valamint Dél-Korea elítélő nyilatkozatairól.
Kína külügyminisztere, Li Zsao-csing rögvest bekérette magához Japán nagykövetét. A minisztérium korábban jelezte, a látogatás sértő a kínai emberekre nézve, és „kihívást” jelent a kínai–japán kapcsolatokat tekintve.
Rumsfeld Kínában. A Pentagon részéről egyre fenyegetőbbnek nevezett kínai hadigépezetről szerez tapasztalatokat a napokban Donald Rumsfeld. Az ázsiai országban tett látogatása során az amerikai védelmi tárca vezetője meg akarta szemlélni a Nyugati Domb elnevezésű, titkos, föld alatt megépült legfelsőbb szintű vezetési pontot, ám ezt vendéglátói nem engedélyezték. Helyette a 2. tüzérségi hadtest vezetési pontján látják vendégül a minisztert, állítólag innen irányítják a kommunista ország stratégiai rakétaerőit. (Z. G.)
