Pénznem

Miközben a kormány eltekintene a gyors euróbevezetéstől, ha az ütközik a fejlesztésekkel, illetve hátráltatja a modernizációs törekvéseket, addig az ellenzék szerint ez a magyarázat pusztán választási taktika: a háttérben a hibás gazdaságpolitikai folyamatok találhatók, azon belül is a magas költségvetési hiány és az államadósság blokkolja a közös nyugati pénz átvételét.
Ahhoz, hogy teljesüljenek az euró bevezetésének feltételei, az erre pályázó országnak produkálnia kell az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumokat. Melyek is ezek? Mindenekelőtt az ár- és árfolyam-stabilitás, a költségvetési fegyelem, továbbá a kamatkonvergencia. Amennyiben teljesülnek az előírások, a közös pénz átvételével az árak átláthatóvá válnak, megszűnnek az átváltási költségek és az árfolyam-ingadozások. A szakértők még a pénzügyi piacok hatékonyságának bővülését is az euró hozadékaként jegyzik. Az MSZP–SZDSZ kormánykoalíció az euróövezethez történő csatlakozást 2010-re tolta ki, míg a polgári kabinet céldátuma 2007 volt. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban felettébb kétséges a 2010-es időpont. Elemzők szerint a központi költségvetés növekvő hiánya ugyanis azt valószínűsíti, hogy hazánk egyre távolabb kerül az euró 2010-re tervezett bevezetésétől. Kitolódik a közös pénz bevezetésének időpontja, ha az ország képtelen teljesíteni az előírt kritériumok egyik legfontosabbikát, azt, hogy az államháztartási hiány tartósan három százalék alatt maradjon. Ráadásul gond van még az államadósság GDP-arányos mértékével is. A céldátum tartásához szükséges lépések megszorításokhoz és jelentős szerkezeti átalakításhoz vezetnének, ezeket azonban egy választási évben nem kockáztatja meg a kormány.
Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatosan egyébként két iskola is létezik a kormányon belül. Az egyiket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseli, a másikat pedig Veres János pénzügyminiszter. Elemzők szerint a kormányfői magyarázat a népnek, a választóknak szól, míg a pénzügyi tárca vezetője a piacokat igyekszik megnyugtatni. De nézzük meg a két verzióban rejlő különbséget! „Nincs oka az országnak bármi áron menekülni nemzeti valutájától, ha annak az az ára, hogy nem valósulnak meg a kormány által kitűzött társadalompolitikai célok – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP országos választmányának ülésén. – Ha ütközik a modernizáció, az építkezés, a szociális igazságteremtés programja és az euró mielőbbi bevezetésének szándéka, akkor melyiket kell szolgálni?” – tette fel a kérdést. Majd így folytatta: ha az euró gyors bevezetése miatt az ország nem tudja hozzátenni a nemzeti részt az uniós fejlesztési forrásokhoz, vagy abba kell hagyni az autópálya-építést, esetleg nem lehet megvalósítani a tervezett nyugdíjprogramot, akkor a kormánynak nincs oka bármi áron lemondani a pénzügyi függetlenségről.
„Meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország képes 2008-ra produkálni a GDP arányában a nyugdíjkorrekciót, figyelembe véve háromszázalékos, nyugdíjkorrekció nélkül 3,3 százalékos eredményszemléletű hiányt” – mondta Veres János a Pénzügykutató Klub legutóbbi rendezvényén. A tárca decemberben konvergenciaprogram-javaslatot készít a kormánynak e témakörben. A miniszter szerint ehhez a következő három évben ezermilliárd forintos államháztartási kiigazítást kell végrehajtani, nagyrészt a kiadási oldalon.
Eközben az ellenzék kockázatos választási taktikával vádolja a kormányfőt. A Fidesz emlékeztetett rá, hogy miközben Gyurcsány Ferenc értékként adta elő az euró bevezetésének csúszását, addig az MSZP korábban úgy állította be a kérdést, hogy „az euró bevezetése Magyarországon a hétköznapi Európa megérkezése”. A korábbi célt a kormány hibás gazdaságpolitikája miatt már nem lehet tartani – állítja a legnagyobb ellenzéki párt.
Lássuk, miként is vélekednek a szakemberek! A Reuters által összegyűjtött elemzői véleményekből az derül ki, hogy akár három évet is késhet az euró bevezetése Magyarországon. A csúszást az államháztartási hiány drasztikus növekedése okozza. A szakemberek már a szeptemberben módosított, magasabb kormányzati államháztartási hiánycélokban sem hisznek, úgy látják, hogy az idén 7,5, jövőre pedig hét százalékra rúghat a deficit. Az utóbbi hetek forint- és állampapírpiac-zuhanásai miatt az elemzők többsége arra számít, hogy a jegybank ebben az évben már nem csökkenti tovább az alapkamat mértékét. Szakértők szerint ahhoz, hogy 2010-ben Magyarországon is euróval fizethessünk, nem lesz elég a tervezett 1000–1300 milliárd forintos kiadáscsökkentés.
Kemény reformok kellenek a maastrichti kritériumokhoz, az államháztartásban jelentős átalakításra lenne szükség, csökkenteni kell a költségvetés finanszírozási igényét – így vélekedett Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén. A jegybank elnöke kiemelte: bármilyen színezetű kormánya legyen jövőre az országnak, teljesen új gazdaságpolitikára lesz szükség. Az államháztartásban a reformok elodázhatatlanok, mert az államháztartás mostani formájában finanszírozhatatlan – tette hozzá. Járai hangsúlyozta: másfél év alatt, uniós csatlakozásunk óta nem jutottunk közelebb az unió fejlettségi átlagához. A magyar gazdaság növekedési rátája az uniót alapító régebbi tagállamokhoz képest magas, de ezzel a növekedési mutatóval nem tudunk felzárkózni. A tavaly csatlakozott tíz új tagország között a gazdasági növekedés tekintetében hátul kullogunk – mutatott rá.
Eközben megjelent az Európai Bizottság jelentése, amelyben a magas deficit miatt újabb megszorító intézkedésekre szólították fel Magyarországot. A bizottság annak kimondását javasolja a pénzügyminiszteri tanácsnak (ennek ülése november 8-án lesz), hogy Magyarország továbbra sem tett hatékony lépéseket az államháztartási hiány csökkentésére. A jelentés megállapítja, hogy hazánk jelentősen eltért a 2005-re és 2006-ra vállalt hiánycsökkentési céloktól, továbbá, növekedett Magyarországon a makrogazdasági egyensúlytalanság, ami annak a következménye is, hogy lassú a strukturális reformok üteme.
Összességében az szűrhető le, hogy a jelenlegi helyzetben kérdéses, megszüntethető-e 2008-ra a deficit túlzott mértéke, ami egyben azt is jelenti: bizonytalan az euró 2010-es magyarországi bevezetése.