Mohamed el-Baradei ugyan 1984 óta vesz részt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkájában, ám valójában csak az Irak elleni háború előestéjén került az újságok címlapjára. Ő volt az a diplomata, aki a NAÜ részéről az iraki nukleáris program helyzetét vizsgálta, s végül közölte, a bizonyítékok alapján minden kétséget kizáróan Irak befejezte atomprogramját. Ám mire ezt hivatalosan is be tudták volna jelenteni, az Egyesült Államok már el is kezdte a háborút Irak ellen, ENSZ-felhatalmazás nélkül. Az akkori események miatt a NAÜ és el-Baradei, valamint az Egyesült Államok viszonya feszült, bár végül Washington is támogatta a diplomata mandátumának megújítását a szervezet élén.
Mohamed el-Baradei híres szókimondó természetéről, amely igen kínos a nagyhatalmak számára. „Egyes országokat bírálnak tömegpusztító fegyverek létrehozását célzó terveik miatt, mások számára viszont morálisan elfogadható ezek felhalmozása biztonsági okokból, sőt, ők egyre növelik arzenáljukat és akár be is vetnék ezeket a fegyvereket” – szögezte le egykor.
A Nobel-díj ellenére látni kell azonban, hogy Irak, Irán vagy Észak-Korea esetében a NAÜ véleménye nem számít a politikusok szemében. Irakban megállapították a program megszűntét, ám az Egyesült Államok mégis megtámadta az országot. Észak-Koreával azóta is folynak a hatoldalú tárgyalások a nukleáris programról, s egyelőre holtpontra kerültek a megbeszélések. Iránnal kapcsolatban azonban semmiféle előrelépést nem tudott véghezvinni el-Baradei és szervezete.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
