Különféle alkalmassági vizsgálatok alapján a két pilótát az utolsó pillanatban választották ki több mint egy tucat jelölt közül, s csak közvetlenül az űrhajó felbocsátása előtt nevezték meg őket – adta hírül a BBC. Az űrhajó kilövését most első ízben élő adásban közvetítette a kínai állami televízió, és az űrjármű kamerája által közvetített képeket is láthattak a tévénézők annak jeléül, hogy a kínai vezetők ma már jobban bíznak az ország űrkutatási szakembereinek hozzáértésében, mint korábban, s már nem tartanak annyira az űrkísérletek kínos kudarcától. Némiképp következetlenül ugyanakkor kitiltották a külföldi újságírókat az űrbázisról, a maroknyi kínai riportert pedig, aki jelen lehetett a nagy eseménynél, figyelmeztették: számítsanak arra, hogy baleset esetén át kell adniuk a hatóságoknak a kilövés pillanatairól készített fényképfelvételeiket és filmjeiket.
A Sencsou–6 startját figyelemmel kísérte Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök is, aki gratulált az űrhajósoknak, és azt mondta, „dicsőséges és szent” küldetést teljesítenek.
Peking nagy jelentőséget tulajdonít az űrprogramnak, mert az erősítheti a nemzeti büszkeséget, és növeli az ország presztízsét a világban – írta az AP, amelynek értesülése szerint a Sencsou-projektre költött összeg már elérte a 2,3 milliárd dollárt. Összehasonlításul: az Egyesült Államok űrprogramjának éves költségvetése 16 milliárd dollár. A költséges vállalkozást a kínai pártvezetők azzal az állítással próbálják népszerűsíteni, hogy az gazdasági fellendülést hoz az országnak. A presztízsszempontok miatt azt is nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy az űrhajó minden alkatrésze és felszerelése saját gyártású, noha a Sencsou az orosz Szojuz továbbfejlesztett változata, s felszereléseinek nagy részét is az Oroszországtól megszerezett technológia segítségével állították elő.
Peking számára az űrprogram az ország dinamikus fejlődésének szimbóluma.
Mindössze két év telt el az első kínai ember űrbe juttatása óta, s máris újabb sikeres kilövést hajtottak végre. A hírek szerint folytatódik ez a tempó. A China Daily angol nyelvű honlap szerint a mostani siker újabb lökést adott az ambiciózus terveknek, hogy előbb-utóbb Kína elérje a Holdat. Első lépésben 2007-re tervezik, hogy az asztronauták űrsétára indulnak, ezzel egy időben pedig állandó laboratórium orbitális pályára állítását tűzték ki célul, amelyen egymást váltó tudóscsoportok végeznének kísérleteket. A laboratórium fellövése jelentené a kínai űrprogram harmadik fázisát, amelynek során állandó forgalom jöhetne létre az űrbéli objektum és a földi központ között. Egy ilyen kutatóbázis pályára állítása azonban nem egyszerű feladat. A tervek szerint olyan hordozórakétákat fognak kifejleszteni, amelyek az akár húsztonnás laboratóriumot is az űrbe tudják röpíteni. A kínaiak másik komoly célja a holdra szállás megvalósítása a közeljövőben. Így folytatódni fog az emberek űrbe juttatása, valamint előkészületeket tesznek a Hold meghódítására. 2007-re a Hold elérésére alkalmas szondát építenek, 2012-re le is szállnak örök kísérőnkön, öt évre rá pedig talajmintákat akarnak vizsgálni, amiket a visszatérő szonda hoz majd Pekingbe.
Látható, hogy Kína nagyon komolyan veszi az űrkutatást, s ha ambiciózus terveit meg tudja valósítani, felzárkózik a saját programjukat fél évszázada elkezdő, ám a hidegháború befejeztével a korábbinál jóval kisebb intenzitással folytató Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz.
Kína soha nem lesz szuperhatalom, de mint a világ legnagyobb fejlődő országa, amelynek 1,3 milliárd lakosa van, jogosult űrprogram létrehozására – vélte az eseményekkel kapcsolatban Vang Jongzsi (Wang Yongzhi), az embert az űrbe juttató program vezető tervezője. Szerinte az általa vezetett terv mutathatja meg a világnak a nemzet tudományos fejlettségét és gazdasági erejét. Ven Csia-pao miniszterelnök egyúttal közölte a nemzetközi sajtóval, hogy céljuk az űr békés hasznosítása és kincseinek kiaknázása, szintúgy békés célokkal. „Nem akarunk fegyvereket látni az űrben” – áll a külügyminisztérium állásfoglalásában, s egyúttal közli Kína hajlandóságát űrkutatási együttműködésben más országokkal. A számtalan nyugtató szó azonban nem hatja meg az amerikaiakat, akik biztosak benne, hogy Peking fegyvereit is az űrbe viszi, s akár az ő dominanciájukat is veszélyeztethetik a kínai tervek.
James Oberg nyugalmazott amerikai űrmérnök szerint Peking célja saját presztízsének emelése, amely egyúttal komoly kereskedelmi előnyöket is hoz a kommunista vezetésnek. „A kísérlet megemeli minden csúcstechnológiás kínai termék árát a tengerentúli piacokon” – mutatott rá a szakember a Voice of America újságírójának. Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai fegyverrendszerek értékét ugyanúgy megemeli a sikeres űrprogram, valamint „minden kijelentés, ígéret és fenyegetés erősebb lesz, amelyet kínai diplomaták tesznek a tengerentúlon”.
Szimbolikus időpont. Egy nappal azután tört az ég felé az űrhajó, hogy a Kínai Kommunista Párt ülésén döntést hoztak a következő ötéves gazdasági terv főbb lépéseiben. A világ hetedik legnagyobb gazdaságának célja a jövőben a hivatalos nyilatkozat szerint az lesz, hogy 2010-ig megkétszerezzék a 2000-ben számított 854 dolláros, egy főre eső GDP-t. A tervek között szerepel az energiapazarlás visszaszorítása, új munkahelyek létrehozása, és az általános életszínvonal nagyarányú emelése. (S. L. S.)
