Ha a külvárosok újra felrobbannak, az nem amiatt van, hogy a bevándorlóknak elegük van azokból az életkörülményekből, amelyet generációk óta el kell viselniük. Ezek az égő autók olyan üzenetek, amelyek a bevándorlók közösségeinek semmiféle figyelmet nem szentelő belügyminiszternek szólnak – írja honlapján a filmrendező, aki Sarkozyt „kis Napóleonnak” nevezi. Kassovitz úgy véli, Sarkozy abszolút hatalomra tör Franciaországban, s leszögezi, „a hatalomra való törekvés és azok egocentrizmusa, akik szerint az ő kezükben van az igazság, mindig diktátorokat hozott létre”.
Sarkozy válaszában – amelynek valódiságát később a miniszter szóvivője megerősítette – úgy véli, „a válság leszűkítése a belügyminiszter tetteire és gesztusaira a valódi problémák megkerülését jelenti”. Sarkozy azzal vádolta a filmrendezőt, hogy egy törpe kisebbség szócsövének szerepét tölti be ahelyett, hogy a lakótelepeken élő azon fiatalok és családok többségét képviselné, akiknek elegük van abból, hogy az erőviszonyok és az erőszak kultúrája túltesz a jogállam kultúráján. Felteszi a kérdést: „Miért nincs egyetlen szó sem azokról, akiknek felgyújtották a kocsiját, megfosztva ezzel őket nehezen megszerzett munkaeszközüktől vagy szabadságuk jelképétől? Miért nem beszélünk azokról a fiatalokról, akiknek tornaterme porrá égett, vagy azokról a gyerekekről, akiknek iskoláját lerombolták? És miért nincs egyetlen gondolat sem a 110 megsérült rendőrről, a megdobált tűzoltókról és a sértegetett orvosokról?” – idézi Sarkozyt az MTI. A belügyminiszter egyébként érthetőnek és becsülendőnek tartja Kassovitz érzelmi azonosulását a lakótelepi fiatalokkal, de úgy érzi, hogy a rendező elfogadta az elfogadhatatlant. „Bevándorlók fiának vagy unokájának lenni nem jogosít fel senkit arra, hogy Molotov-koktéllal dobálja a rendőrséget” – szögezi le az egyik magyar bevándorló fia a másik magyar bevándorló fiának szánt üzenetében.
Bevándorló rendező. Mathieu Kassovitz Párizsban született a szintén filmrendező Kassovitz Péter fiaként. Apja budapesti zsidó család sarja, akit katolikusok rejtettek el a vészkorszak idején. Kassovitz Péter végül az 1956-os forradalom után ment el Magyarországról. Az ifjabb Kassovitz rendezte a magyar nézők számára is ismert Bíbor folyókat és a Gyűlöletet, valamint színészként játszott az Amen című botrányfilmben és az Asterix és Obelix: a Kleopátra-küldetés című mesében. Legközelebb a Münchenben vállal szerepet, amely az 1972-es olimpia idején történt véres eseményeket dolgozza fel. Kassovitz egy Moszad-ügynököt alakít a filmben. (S. L. S.)
