Elbocsátást tervező nagyvállalatok

Csökkenhet a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, a bányászatban, az energiaszektorban, a közigazgatásban, az oktatásban, sőt a nagyvállalatok számos nemzetgazdasági ágban „létszámleadók” lehetnek a következő fél évben – derül ki egy, a foglalkoztatási helyzetről készített felmérésből. A statisztikák alapján összességében 45 ezer magyar vállal legálisan munkát külföldön.

Munkaerő-piaci prognózisuk összeállításához tízezer magyarországi gazdálkodót kérdeztek meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkatársai az előző hónapokban; a szóban forgó adatbázis a hazai alkalmazásban lévők 23 százalékát jelenti. Az összesítés alapján a vizsgálatba vont vállalatok 60 százaléka változatlan létszámot feltételez a következő egy évre, 30 százalékuk pedig létszámnövelést jelzett, míg 10 százalékuk elbocsátást. Az anyagból kiderül, hogy a Közép-Dunántúlon valószínűsíthető a foglalkoztatás leginkább dinamikus, hozzávetőleg ötszázalékos növekedése, ám a központi régióban is – azaz a főváros térségében – jelentős, csaknem háromszázalékos foglalkoztatásbővülés valósulhat meg. Ugyanakkor a legkevésbé a két alföldi régióban prognosztizálható a foglalkoztatottak számának emelkedése a következő egy évben.
Ám a felmérés megállapításai alapján ebbe a kategóriába tartozik immár a fejlett nyugat-dunántúli régió is. Munkaerő-piaci értelemben viszont romlik a pozíciója Zala és Békés megyének, ahol kismértékű csökkenés várható. Azonban kiugróan magas létszámnövekedést valószínűsítenek a megkérdezett gazdálkodóegységek Komárom-Esztergom és Fejér megyében. A foglalkoztatási elemzés érdekessége, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknál tervezik a leggyorsabb létszámnövekedést. Az érintett, tíznél kevesebb főt foglalkoztató szervezeteknél csaknem 20 százalékkal, az 50 dolgozó alattiaknál pedig nagyjából hat százalékkal bővülhet az alkalmazásban állók száma 2006 nyaráig. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat összegzése alapján a közepes és nagyvállalatok egy százalék alatti létszámnövekedést jeleztek a jövő nyárig.
Ugyanakkor a nagyvállalatok számos nemzetgazdasági ágban a következő fél évben inkább létszámleadók maradnak. Csökkenhet például a foglalkoztatás a mezőgazdaságban, a bányászatban, az energiaszektorban, a közigazgatásban, az oktatásban, viszont az építőiparban és a kereskedelemben négy százalék feletti foglalkoztatásbővülést valószínűsítettek.
Összességében 45 ezer magyar vállal a hivatalos keretek között munkát külföldön, túlnyomórészt Nyugat-Európában. Az Ausztriától Svédországig alkalmazásban lévő honfitársaink száma ennek a többszöröse is lehet, hiszen Magyarországon nincs publikus kimutatás azokról, akik elhagyják hazánkat. Mindenesetre az Európai Unió tagállamaiban legálisan foglalkoztatott magyarok közül a legtöbben, 15 665-en Ausztriában dolgoznak, s a második helyen Németország áll. Németországban 11 269 magyar dolgozik hivatalosan, míg Nagy-Britanniában ennek a fele. Bármilyen meglepő, Írország vonzóbb, mint Itália. A statisztikák szerint Írországban 3160-an dolgoznak, a hozzánk jóval közelebb lévő Olaszországban csak 2143-an.

Nyugaton a helyzet változott. Miközben Németországban a munkanélküliek száma októberben drasztikusan csökkent, addig ötven esztendő óta ebben az évben volt a legmagasabb a múlt hónapban nyilvántartott állástalanok száma Ausztriában. A Reuters által a múlt héten megkérdezett elemzők átlagosan 15 ezer fős munkanélküliségi csökkenést valószínűsítenek Németországban, de hivatalos források szerint ez a szám eléri a 36 ezret is. Ugyanakkor Ausztriában a tavalyi 6,5 százalékról 6,8 százalékra nőtt az idén októberre a munkanélküliségi ráta, szeptemberhez viszonyítva pedig 7,8 százalékkal növekedett az osztrák munkanélküliek tábora. Az euróövezetben, vagyis Nyugat-Európában is változás figyelhető meg a munkaerő-piaci folyamatokban. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a munkanélküliség szezonális kiigazítással 8,4 százalékos volt szeptemberben, az augusztusi 8,5 százalék és a júliusi, ugyancsak 8,5 százalék után. Az elemzők átlagosan 8,6 százalékra számítottak szeptemberre is.