2005 halottai

Számos ismert és a nagyvilág politikai életében jelentős szerepet játszó ember távozott közülünk 2005 folyamán. Halálukkal új folyamatok kezdődtek el, országok, térségek és embermilliók sorsát változtatták meg.

II. János Pál pápa április 2-án halt meg, életének 85., uralkodásának 27. évében. A lengyel egyházfő folytatta elődei, XXIII. János és VI. Pál (valamint a rövid ideig a trónon ülő I. János Pál) reformtörekvéseit, s életet lehelt a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseibe. Következetesen kiállt az evangélium tisztasága és a Szentírás rendelkezései mellett. Több mint száz országot látogatott meg élete során, hazánkba háromszor jutott el. Útjain százezrek, nem ritkán milliók gyűltek össze igehirdetéseire.

III. Rainier, Monaco hercege mintegy 56 éven át uralkodott a parányi hercegségben, amely Franciaországba ékelődve az ő irányításával alakult át a turista- és szerencsejáték-paradicsomból komoly gazdasági tényezővé. A játékok mellett az állam bevételi forrásainak fontos tételévé tette a pénzügyi befektetéseket. Jelenleg Monaco bevételeinek 4 százalékát adja a szerencsejáték, Rainier herceg trónra lépésekor ez az adat még 95 százalék volt. A sajtó kedvencének számított az uralkodó családja, főként miután Grace Kelly amerikai színésznő feleségül ment a herceghez.
Fahd bin Abdul-Aziz al-Szaúd király, Szaúd-Arábia uralkodója augusztus 1-jén halt meg. Az államalapító Ibn Szaúd király fia volt, családja az alapítás óta vezeti az országot. A király a hagyománytisztelő országban reformpártinak és toleránsnak számított, nemzetközileg komoly elismertségnek örvendett. Az ország óriási olajtartalékaiból származó jövedelmet visszaforgatta a gazdaságba, ám továbbra is a fekete arany számít a legfőbb bevételi forrásnak. A királyt 1995-ben szélütés érte, onnantól fogva féltestvére, Abdullah koronaherceg irányította az országot, aki később követte is a trónon.

Rafik al-Haríri Libanon korábbi miniszterelnökét február 14-én ölte meg egy útszéli pokolgép Bejrút keresztény negyedében. A befolyásos üzletember és politikus kétszer volt az ország miniszterelnöke (1992–1998 és 2000–2004 között). Haláláért a szíriai titkosszolgálatot tartják felelősnek, miután Haríri az országban tartózkodó szíriai csapatok kivonásának egyik fő támogatója volt. Halála után népi forradalom kezdődött, amelynek következtében Damaszkusz kivonta csapatait, és új választásokat írtak ki.

Simon Wiesenthal szeptember 20-án fejezte be végleg nácivadászatát. A nevével fémjelzett intézetek hálózata máig keresi a vészkorszak bűnöseit, akiket bíróság elé akarnak állítani. Wiesenthal legnagyobb fogása Adolf Eichmann, a náci megsemmisítőtáborok kidolgozójának felkutatása volt, akit Argentínában kaptak el. A nácivadász többször hitet tett amellett, hogy a kommunista bűnösöket is bíróság elé kellene állítani, ám az utánuk való kutatást nem vállalta.