A farmakológiai intézetben Szilvássy Zoltán professzor vezetésével több, tudományos piacon tevékenykedő céggel is kooperálva három, belátható időn belül jelentős eredménnyel kecsegtető program indult egymással párhuzamosan. A gyors eredményt az garantálja, hogy forgalomban lévő, ám lejárt szavatosságú hatóanyagokat – a megfigyelt kedvező mellékhatásokból kiindulva – az eredetitől eltérő gyógyászati területeken próbálnak ki, majd kutatási eredményeik birtokában egy analóg szerkezetű, ám az új alkalmazási területen az eredetinél sokkal hatékonyabb vegyületet fejlesztenek gyógyszerré. E megoldás „extraprofitja”, hogy a nagyobb hatékonyság miatt csökkenthető a dózis, s ezzel az új gyógyszer káros mellékhatása is. A néhány kutatót és öt cég fejlesztő gyógyszerészeit, vegyészeit, orvosait tömörítő konzorcium érdeklődésének egyik kiemelt területe a cukorbetegség. Itt akár két éven belül is piacképes gyógyszerrel állhatnak elő a kutatók, ugyanis a hatóanyag kipróbálása már a klinikai fázisnál tart. Találtak ugyanis egy olyan nitromon-oxid-molekulát, amelyik képes rávenni a szervezet vércukorszint egyensúlyban tartásáért felelős mechanizmusait arra, hogy „szót fogadjanak” az inzulinnak, s ilyen módon hozzájáruljanak a kórosan magas vércukorszint csökkenéséhez.
Legalább ennyire izgalmas a másik kutatási terület, a szívritmuszavar kezelésére szolgáló gyógymódok forradalmian új megközelítése. Az új hatóanyag megtalálása is azért jelenthet áttörést a gyógyításban, mert a jelenleg piacon lévő szerekkel szemben nem rövidíti meg a beteg életét. A hagyományos szerek ugyanis gátolják a szív ioncsere-mechanizmusait, vagyis olyan működést csökkentenek, ami egy beteg szívben eleve alacsonyabb szintű a normálisnál. Szilvássy professzor teamje abból indult ki, hogy a Föld bizonyos pontjain, így a mediterrán vidékeken és a sarkvidéken – vagyis ott, ahol a táplálékban sok a telítetlen zsírsavat tartalmazó tengeri hal, olívaolaj, illetve fókazsír – az emberek sokkal kevésbé szenvednek szívbetegségekben, mint másutt, és tovább is élnek. Az általuk kifejlesztett gyógyszerjelölt molekula is ilyen omega-3, omega-6 telítetlen zsírsavat tartalmaz, ám van benne olyan komponens is, ami a leendő gyógyszer szívhez való kötődését fokozza, érrendszeri hatásait pedig érintetlenül hagyja. Így kisebb dózissal mellékhatás nélküli pozitív eredményt remélhetnek tőle a kutatók. E vegyület kipróbálása azonban még csak az állatkísérleteknél tart, így gyógyszerként való forgalomba kerülése tíz év múlva várható.
A harmadik kutatott terület eredeti felfedezése egy pécsi professzor, Szolcsányi János nevéhez kötődik, ám a debreceni team, benne Szilvássy professzor és Peitl Barna adjunktus, a mester nyomdokán haladva új öszszefüggésekre bukkant. A cél itt is az, mint másutt: olyan fájdalomcsillapítót találni, aminek káros mellékhatásai elhanyagolhatók, mégpedig azért, mert a fájdalomérzet „termelőire” az érzékelő idegsejtekre fejti ki hatását. Ilyen gyógyszer jelenleg ugyanis egyáltalán nincs. A debreceniek, az alapprobléma megoldásában óriási lépést tettek, mert találtak egy olyan, Európában őshonos növényt, aminek kivonata képes stimulálni egy evés után a nyombélben képződő peptidet, ami pedig hatást gyakorol ezekre a bizonyos fájdalomérzetért felelős idegsejtekre. Ez az eljárás viszont még szabadalmaztatás alatt van, így gyógyszerré fejlesztésének időtartama meglehetősen hosszú lehet – tudtuk meg Szilvássy Zoltán professzortól.
A Beke Dezső vezette szilárdtest-fizikai kísérletek a nanotechnológia, vagyis a néhány atom kicsinységéig ellátó, s azokat manipulálni tudó eljárások tökéletesítése felé mutatnak. A sok éve folyó kutatás ugyanis tavaly igazolta, hogy bizonyos, a hadiiparban, közlekedésben, illetve hologramkészítéshez használatos anyagok a nanoskálán másképpen viselkednek, mint ahogy eddig a tudósok azt kisebb felbontású mikroszkópokkal végzett megfigyelések alapján feltételezték. A felfedezés lényege – tudtuk meg a professzortól – hogy rájöttek, bizonyos anyagok hevítésre nem homogén, hanem többrétegű szerkezeteket alkotnak, s e rétegek határfelületeit ki lehet élesíteni, aminek következtében az anyag tulajdonságai nagymértékben javulnak. Az első ránézésre elméletinek tűnő felfedezés nagyon is komoly gyakorlati haszonnal kecsegtet, hiszen azt bizonyítja, hogy megfelelő technológiával az eddigieknél sokkal hatékonyabb tükörfelületek – például röntgentükör gyártására alkalmas anyagok hozatók létre, illetve tökéletesebb hologramokat lehet készíteni. Az utóbbi területen kitűnően használható egy Beke Dezső teamje által szabadalmaztatott többrétegű szerkezet, az a-Se/As3S2 képletű anyag. Ez ugyanis 4-5 faktorral jobb tulajdonságokkal rendelkezik, mint az eddig alkalmazott homogén rétegek. Használata lehetővé teszi, hogy kis megvilágításkülönbséggel nagy domborzatkülönbségek jöjjenek létre, és a hologram – amelyekkel a különféle személyi dokumentumokat, jövedéki termékeket ellátják – tartós elegyen. Az éles határfelületek létrehozásának elméleti alapjait lefektető tételeket berlini kísérletek után tavaly publikálta a Scientic American című tudományos vezető folyóiratban a Beke-team. A publikáció első szerzője Erdélyi Zoltán, a számítások és kísérletek pedig Beke Dezső, Langer Gábor és Kiss-Varga Miklós nevéhez fűződnek.
A Fári Miklós MTA-doktor által vezetett élettudományi kutatások – bármilyen meglepőnek tűnik is – Szilárd Leó nyomdokain haladnak. Az atombomba atyja ugyanis, miután meghasonlott Hirosima és Nagaszaki bombázása után, a katasztrófát közvetve előidéző részecskekutatásokkal a biológia felé fordult, és olyan megoldáson törte a fejét, ami képes lenne a világ élelmezési gondjait megoldani. Az általa megálmodott bioreaktorokban gyártott kék algák ugyan csak a tudós Delfinek hangja című tudományos-fantasztikus művében léteznek, ám az első bioreaktort, amiben mesterségesen állított elő colibaktériumokat, mégiscsak ő alkotta meg. De mégsem ő volt az első, aki az élő szervezet manipulálásával akart élelmezési és gazdasági gondokat enyhíteni, hanem az ugyancsak magyar Ereky Károly, aki 1911-ben adta ki a Hús, zsír és tejtermékek biotechnológiájáról írott könyvét, először alkalmazva benne az azóta már mindenütt polgárjogot nyert szóösszetételt. Figyelemre méltó, hogy a harmincas években sikerült program szintjén elfogadtatnia az Alföld eperfával történő betelepítését, amivel a magyar selyemtermelést szerette volna megalapozni. Kutatásai alapján ugyanis feltételezte: előállítható olyan eperfajta, amiből selyemhernyó közbeiktatása nélkül közvetlenül „kihúzható” a selyemszál. A feltevés igazolódott: ma már készül ilyen módon mesterséges selyemszál a világ több pontján így például Brazíliában is.
Szilárd és Ereky méltó utódának bizonyult Maliga Pál és Márton András – előbbi a Ruthers (New Jersey), kollégája pedig a dél-karolinai egyetem professzora – akik igen előremutató eredményeket értek el a növényi bioreaktorok létrehozásában. Ennek különösen azt a módját részesítik előnyben, amikor magát a növényt használják bioreaktorként, vagyis a sejtmagot, illetve a sejt klorofilltermeléséért felelős „szervét”, a chloroplastist manipulálják, s ezzel „veszik rá”, hogy különféle gyógyszerhatóanyagokat, iparban használatos „műanyagokat” – például selyemszálat – állítson elő. A Fári Miklós vezette kutatóintézet Maliga Pállal együttműködve, és a jelenleg is Debrecenben kutató Pócsi István professzor munkáságára támaszkodva dohánylevelet kívánnak bioreaktorként használni. Az első élő reaktorok egy speciális gombaölő szert, egy antifungális fehérjét fognak előállítani. Az egyetem az Agroinvesttel közösen szeretne bekapcsolódni abba a globális programba is, amelynek a célja, hogy nagy mennyiségű trópusi haszonnövényt produkáljon a fejletlen világ gazdasági gondjainak enyhítésére, illetve a pusztuló esőerdők gyors pótlására.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
