AIDS-világnap baljós jelekkel

Világszerte megemlékeztek tegnap az AIDS elleni küzdelemről. A világnap alkalmából az Országos Epidemiológiai Központban anonim vérvételi és tanácsadó helyiséget adtak át. Hazánkban az elmúlt időszakban évente 60-70 emberben mutatták ki a kórt, ez év októberéig viszont már száz emberben találták meg a vírust.

2005. 12. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Anonim vérvételi és tanácsadó helyiséget avattak tegnap Budapesten az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) bejáratánál az AIDS világnapja alkalmából. A szűrésre jelentkezőktől nem kérnek nevet, címet, taj-számot, így a levett vérmintát a laboratóriumba már csak egy kódszám kíséri. Bujdosó László országos tiszti főorvos közölte: reményeik szerint ezentúl többen jelentkeznek vizsgálatra a kockázati csoportokba tartozók közül.
Hazánkban már 1985-ben megszervezték a szűréseket, a vér ellenőrzését, ennek köszönhető, hogy az enyhén fertőzött országok közé tartozunk – tájékoztatta lapunkat Visontai Ildikó, az OEK főigazgató-helyettese. Elmondta: évente több tízezren jelentkeznek szűrésre, eddig 1282 embernél diagnosztizálták a fertőzést. Harmaduk külföldön él, ám becslések szerint még két-háromszor ennyien vannak azok, akik nem tudják, hogy HIV-pozitívak. Magyarországon egymillió emberből körülbelül tíz fertőzött, a fejlett nyugati országokban vagy a szomszédainknál ennél sokkal rosszabb a helyzet. Nálunk tavaly év végéig összesen 472 fertőzöttnél fejlődött ki AIDS, közülük 270-en vesztették életüket. Míg az elmúlt időszakban hazánkban évente 60-70 új esetet regisztráltak, idén októberig már százat.
Az AIDS elleni küzdelemről mindenütt megemlékeztek, az ENSZ adatai szerint több mint 40 millió HIV-fertőzött van világszerte, a halálos áldozatok száma pedig már eléri a 25 milliót. Csak idén ötmillióan fertőződtek meg HIV-vírussal, és hárommillióan haltak meg AIDS-ben. Afrikában a legrosszabb a helyzet: ott él a világ AIDS-betegeinek és HIV-fertőzöttjeinek csaknem kétharmada, 26 millió ember. Az ENSZ jelentése szerint a kontinensen idén 2,4 millióan haltak meg szerzett immunhiányos betegségben, és újabb 3,2 millióan fertőződtek meg a vírussal.
n
Akadozó tűcsereprogram. Az ügyészséget okolja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) amiatt, mert akadozik a szenvedélybetegek megsegítésére létrehozott tűcsereprogram. A Drogprevenciós Alapítvány egyik pszichológusa ezért tegnap feljelentette magát a Fővárosi Főügyészségen. A szociális munkásként dolgozó férfi az ügyészség épülete előtt azt mondta, naponta átlagosan húsz szenvedélybeteg keresi fel a Drogprevenciós Alapítványt, hogy használt tűit újakra cserélje. A programmal megelőzhető a fertőző betegségek – a HIV és a hepatitis – terjedése. Pelle Andrea, a TASZ ügyvédje, aki a szociális munkás képviseletét látja el, közölte: a törvény szerint nem bűncselekmény a drogosok ilyesfajta segítése, a Legfőbb Ügyészség azonban az eljárások megindítását tartja szükségesnek. Az önfeljelentéssel a jogi helyzetet szeretnék tisztázni. A TASZ sérelmezi: a segítőszolgálatok 2003-ben megállapodtak a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, hogy a rendőrök nem tartanak célirányos ellenőrzéseket a tűcserék helyszínén, de az ország más részein nem sikerült ilyen együttműködést létrehozni. A szervezet elnöke, Dénes Balázs úgy látja, mindezért az ügyészség okolható. A főügyészség később tájékoztat az önfeljelentés következményeiről.



A kór története. Az AIDS-et betegségként 1981-ben írták le először. Angol elnevezése (Acquired ImmunoDeficiency Syndrome) magyarul „szerzett immunhiányos tünetegyüttest” jelent. Az első megbetegedések az Egyesült Államokban és Európában már a 70-es években előfordultak – olvasható az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat honlapján. Mint írják: amerikai nagyvárosokban 1981-ben vált feltűnővé, hogy bizonyos homoszexuálisok és kábítószer-élvezők immunrendszere súlyosan károsodott, de heteroszexuálisok és kisgyermekek is megbetegedtek. Az AIDS kórokozója 1986-ban a HIV (Human Immundeficiencia Vírus) nevet kapta. Világszerte elterjedt típusát később HIV–1-re keresztelték. A vele fertőzött ember vérében az elszaporodó vírusok a fehérvérsejteket károsítják. Ahogy ez utóbbiak száma csökken, a szervezet immunrendszere úgy gyengül, és jelentkeznek az első tünetek; ekkortól beszélünk AIDS-ről. Minárovics János, az Országos Epidemiológiai Központ mikrobiológiai kutatócsoportjának vezetője szerint az a betegség, ami a HIV–1 alfajnak köszönhető, legalább három esetben csimpánzról került át humán szervezetbe. Az első megfertőzött emberek tehát azok az afrikai bennszülöttek lehettek, akik vadászták a majmokat. (K. L.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.