Exlex állapot az ÁPV Rt.-nél?

Idén sok pénzt kasszírozott be az ÁPV Rt. A Budapest Airport (BA) Rt.-ért a napokban befolyt rekordbevétel mellett november végéig további 84 milliárd forintot „söpört be” az idén a privatizőr cég. Ez utóbbi úgy állt össze, hogy 18 milliárd forintot az állami tulajdonban maradt cégektől osztalék formájában szedett be az ÁPV Rt., 66 milliárd forint pedig alig egy tucat cég értékesítéséből származott. Azt azonban senki sem tudja – mivel a Pénzügyminisztérium kitérő válaszokat ad, ha ad arról –, hogy mi lesz a pontos sorsa a BA Rt.-ért beérkező 464,535 milliárd forintnak, továbbá hogy az összes, 2005 során privatizációból befolyt pénzből a büdzsének. A dilemmát, hogy mekkora összeget hagyjon az állam az ÁPV Rt.-nél, a vagyonkezelőt felügyelő pénzügyminiszter dönti el. Az ÁPV Rt. kiadásai az idén 48,2 milliárd forintot tettek ki. A korábbi esztendőkben 200 milliárd körüli összeget tett ki ugyanez. A látványos csökkenés hátterében persze az áll, hogy a vagyonkezelő az idén alig költött a veszteséges állami vállalatainak megsegítésére, más részüket pedig eladta. A Malév Rt. botrányba fulladt privatizációja után a légitársaság finanszírozási gondjait a kerozinüzletágának értékesítésével oldotta meg, amit nem a BA Rt. vásárolt meg, 7,02 milliárd forintért. Jelentős bevételt eredményezett az idén az ÁPV Rt.-nek a botránytól sem mentes Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. eladása. E cég 70 százalékos részesedését a Láng Holding Rt. vette meg, amelynek tulajdonosa, az az Erdős Ákos, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzletfele volt. Ismert, a Láng Holding vette meg a 2002-es kormányváltás után a miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-t. A másik ÁPV Rt.-s tranzakció az Antenna Hungária (AH) Rt. 75 százalék plusz 1 szavazatot megtestesítő részvénycsomagjára kiírt értékesítése hozott. A vevő, a svájci Swisscom Broadcast AG 46,75 milliárd forintot fizetett a pakettért.
Az ÁPV Rt. tulajdonába tartozó társaságok közül a Volán-társaságok kaptak tízmilliárd forintot idén az autóbusz-rekonstrukciós programjukhoz. A többiből jórészt a saját tartalékalapját töltötte fel a vagyonkezelő, amit különféle rendkívüli esetekre képezett. A 2006-os, ismét utolsónak szánt évére a privatizációs szervezet még nem készítette el az üzleti tervét. Ennek is több oka is lehet. Egyrészt néhány tervezett tranzakcióról még mindig nem döntött a kormány. Másrészt kérdéses, mikor lesz új igazgatósága a vagyonkezelőnek. Ugyanis – mivel a korány korábban azt tervezte, hogy 2005-ben lezárja a privatizációt és megszünteti az ÁPV Rt.-t – idén december 31-én lejár a privatizőr cég igazgatósága minden tagjának a megbízatása. Parlamenti döntésre viszont az új tagok megválasztására és az elnök kinevezésére idén már nincs idő. Az ÁPV mindenkori elnökét egyébként – kinevezése előtt – a parlament több bizottságának is meg kell hallgatnia. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke korábban úgy nyilatkozott: „Ami az én jövőmet illeti, december 31-ig tervezem az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöki posztját betölteni, de ahogy a múltban és ma is a felsőoktatás az »otthonom«. Ráadásul egy új felsőoktatási törvény bevezetését kell irányítani, a jövőben minden erőmmel erre szeretnék koncentrálni.”
Mindez azt jelenti, hogy 2006. január elsejétől nincs érvényes mandátuma a vagyonkezelő igazgatóságának. Ez a grémium felügyelőbizottságára nem vonatkozik, mivel az ő mandátumuk csak 2006 szeptemberében jár le. A sok bizonytalanság miatt az ÁPV Rt. csupán kilencmilliárd forintnyi osztalékkal és 60,5 milliárd forintos privatizációs bevétellel számol. Ez az összeg azonban akár 300 milliárd forint fölé is duzzadhat, ha a Mol Rt. él opciós jogával, megvásárolja a vagyonkezelőtől a tízszázaléknyi saját részvényét. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi árfolyam mellett akár 270 milliárd forintot is kasszírozhat az ÁPV.