Hosszú válaszlevélben reagált hazánk az ENSZ Nőjogi Bizottságának határozatára, amelyben eddig egyedülálló módon elmarasztalták Magyarországot. Az ok: a nők hátrányos megkülönböztetését tiltó nemzetközi egyezmény megsértése. A nemzetközi szervezet szerint a magyar állam nem járt el kellő gondossággal a nők elleni erőszak megelőzésében, a cselekmények kivizsgálásában, és nem biztosította alapvető emberi jogaikat, így biztonságukat sem. A Cedaw úgy véli: a magyar jogszabályok alkalmatlanok arra, hogy azonnali védelmet nyújtsanak a családon belüli erőszak áldozatainak.
Az elmarasztaló döntés a két gyermeket nevelő T. A. panasza nyomán született – hangzott el az érintett és az őt támogató jogvédő szervezetek, a Habeas Corpus Munkacsoport és a NaNe közös tájékoztatóján. A panaszt tevő asszony elmondta: négy éven át élt élettársa fenyegetései és bántalmazása közepette. A nő megpróbált biztonságot teremteni maguknak, de a közös lakásra nem sikerült kizárólagos használati jogot szereznie. Az anyaotthonokban féléves a várólista, ráadásul egyik halmozottan sérült gyermeke miatt oda sem mehetett. Tucatnyi látleletet mutatott be, de a bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a sérüléseket valóban a férfitól szerezte. A bántalmazó bármit megtehetett családjával, hiába folyt három eljárás is ellene.
A Cedaw leszögezi: a nők jogát az életre és a testi, valamint a lelki épségre a tulajdonhoz és a magánélethez való jog sem bírálhatja felül. A volt élettársat végül súlyos testi sértésért és annak kísérletéért százötvenezer forint pénzbírságra ítélték. A büntetőper több mint öt évig húzódott. Eközben az asszony rettegésben élt, mert az állam nem lépett közbe, hogy megvédje.
A magyar válasz szerint a jogi segítségnyújtásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényekkel a Magyar Köztársaság már megteremtette a bizottság által javasoltakat. Továbbá folyamatban van a távol tartás intézményének bevezetése és a megfelelő intézményrendszer kiépítése is – áll a dokumentumban.
Fejes Györgyi, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium sajtóreferense lapunknak elmondta, hogy T. A. ügye még nem zárult le, ezért nem áll módjukban részletesen elemezni. Hozzátette: a tárca igyekszik tájékoztatni és kiképezni a szakembereket az ilyen ügyek sajátosságairól és a kezelés megfelelő módszereiről. A Kríziskezelő Információs és Telefonszolgálat munkatársai sürgős esetekben azonnal intézkednek, máskor tájékoztatással, információval szolgálnak. Szeretnék, ha a Rendőrtiszti Főiskola alapképzésében is foglalkoznának a témával, jövő év elején pedig titkos menedékház nyílik a menekülő nőknek. Bevezették a soron kívüli eljárást a gyermekek és kiskorúak veszélyeztetése, illetve az ellenük elkövetett családon belüli erőszak esetében, a bántalmazót pedig külön felszólítás nélkül is elő lehet majd állítani.
Az Országgyűlés rövidesen tárgyalja azt a tervezetet, amely szerint a házassági perekben a bíróság ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet a házastársak lakáshasználatáról.
A jogvédő szervezetek szerint azonban ez csak látszatintézkedés, valójában semmi nem változott.
Az állam felelőssége. Hazánkban 1982 óta érvényes a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló (Cedaw-) egyezmény. A Cedaw-hoz már magánszemély is nyújthat be panaszt. Nincsenek jogi eszközei a szervezetnek, csupán ajánlásokat tehet, és az államra bízza, hogy ezeket végrehajtja-e. A szervezet szerint az állam felelősségre vonható, ha elmulasztja a bűncselekmények kivizsgálását.
